03/05/2023
Borzasi kápolna felújítása
Helyszín: 2347 Bugyi, Hrsz.: 0171/2 Bugyi - Dabas közötti 5202 számú úton
Felhívás: Helyi turisztikai kínálat bővítése - VP6-19.2.1.-33-3-17
Elnyert támogatás: 14 999 991 Ft - támogatási intenzitás 100 %
Támogatás igénylő: Bugyi Nagyközség Önkormányzata, Dabas Város Önkormányzata, Római Katolikus Egyházközség
Dabas és Bugyi települések között található 1963-ban felszentelt Borzasi kápolna már a 90-es években sokak számára az elcsendesedés helyéül szolgált és egyre többen jártak ki testi-, és szellemi és lelki megújulás reményében. A kápolna a Magyar Zarándokút egyik kiemelkedő pontja. A Bugyi külterületén található kápolna állapota az idők során jelentősen romlott, födém-, és tető nélküli torzó volt, amelynek csak a bejárati része és a szélső határoló falai álltak. A kápolna alatt található fémráccsal lezárt kripta kegytárgy tárolására szolgált - és szolgál ma is.
A felújítás után létrejött alkotás messze túlmutat egy hagyományos kápolnán. A maradék eredeti elemek felújításához egy félköríves rész csatlakozik, amelyen színes biztonsági üvegek engedik át a napfényt, létrehozva a hely különleges atmoszféráját. A lamella szerűen elhelyezett, grafikázott táblák a fény törésszögének változásból adódóan mindig más színben jelennek meg, így adva egy különleges hangulatot ennek a szakrális térnek - és a mellette elvezető útnak, hiszen olykor egészen a Dabas-Bugyi összekötő útra is kivetül a fény.
A beruházás eredményeként egy egész évben nyitva álló turisztikai (és szakrális) látványosságot hoztak létre. Nemcsak a Magyar Zarándokúton haladók járnak itt, hanem a helyi és országos média által széles körben bemutatott épület mára az ország távolabbi részéből érkező vendégeket is vonz, így javítva a környék vendéglátóipari vállalkozásainak eredményességét, valamint a FHHVE területén lévő települések ázsióját.
A román stílusú kápolnát 1935-ben Siménfalvi Székely József és felesége, Pártos Hermin építtette, akik az első világháborúban szerzett betegségben elhunyt fiúknak kívántak így emléket állítani. 1936-ban nemcsak a kápolnát szentelték fel, hanem az oltár alatt családi kriptát is kialakítottak, ahol újratemették Székely József fiát, Székely Kázmért. A második világháború ugyan épen hagyta a kápolnát, azonban teljesen kifosztották. Később az emberek a tanyákról falvakba, városokba költöztek, emiatt egyre kisebb jelentősége volt a pusztai kápolnának. Az 1960-as években be is zárták. Később többször kifosztották, feldúlták és a 70-es években még a köveit is elkezdték széthordani. 1979-ben bontásra ítélték, azonban a rendszerváltás környékén kísérletet tettek a megmentésére. A munkák nem kezdődtek el sosem, így folytatódott az állagromlás, amelyet ezzel a nagyberuházással sikerült megállítani és egy olyan helyszínt létrehozni, amelynek méltán jár csodájára az ország.
