Dr. Domonkos Katalin

Az elmúlt 20 évben egyre többet gondolkodom azon,
mitől lesz egy óvoda, iskola valóban biztonságos — nemcsak szabályok szintjén, hanem a mindennapi kapcsolatokban is.

Ezzel a témával szeretnénk közösen foglalkozni a Magyar Pedagógiai Társaságon belül induló „Biztonságos kapcsolatok” munkacsoportban.

Most olyan kollégákat keresünk, akik szívesen csatlakoznának egy induló szakmai műhelyhez.

Amivel foglalkozni fogunk:
• biztonságos, támogató kapcsolatok az óvodában és az iskolában
• konfliktuskezelés
• bullying megelőzés
• jó gyakorlatok összegyűjtése és megosztása
• előadások, workshopok pedagógusoknak és szülőknek

Ha megszólít a téma, és lenne kedved bekapcsolódni:
📩 írj: [[email protected]]
📅 jelentkezési határidő: május 8.

Ha nem neked szól, de fontosnak tartod, és ismersz olyan kollégát, aki szívesen csatlakozna, akkor egy megosztással is sokat segíthetsz.

Jó ideje követem Lannert Judit szakmai munkáját. Talán a véletlen, talán a változás iránti belső késztetés - inkább mindkettő - hozta, hogy megismertem a nevét és néhány gondolatát – de az biztos, hogy azóta is kapaszkodót jelentenek.
2012-ben lelkes tanítóként és doktoranduszként különösen meghatározó élmény volt számomra, amikor eljutottam az Agóra Oktatási Kerekasztal egyik korai, városmajori eseményére. Ott nemcsak egy szakmai fórumon vettem részt, hanem egy olyan közegben, ahol valódi párbeszéd zajlott az oktatás jövőjéről.
Különösen emlékezetes számomra, hogy ezen az eseményen az óvodától az egyetemig minden szinttérről érkező pedagógusok és oktatók együtt gondolkodtak. Tanítóként egyenrangú része lehettem a közös munkának és egyeztetésnek – ez az élmény máig ható megerősítést adott arról, hogy a szakmai párbeszéd valóban lehet inkluzív és partneri.
Az Agóra célja már akkor is világos és lelkesítő volt: az oktatás hosszú távú stabilitásának megteremtése, a szakmai gondolkodás megerősítése, és az, hogy az oktatáspolitika ne rövid távú ciklusok mentén alakuljon. Az ott megfogalmazott alapelvek ma is érvényesek számomra:
– szakmai autonómia a pedagógusoknak
– esélyegyenlőség és integráció
– gyermekközpontú, kompetenciaalapú szemlélet
– valódi szakmai konszenzus igénye
És ami talán különösen fontos számomra: Lannert Judit munkája következetesen kutatásalapú. Ez a fajta gondolkodás – ahol elemzések és valós tapasztalatok mentén születnek megállapítások – ma talán még inkább felértékelődik.
Számomra ebben a folyamatban mindig egy csendes, de meghatározó szakmai jelenlétet képviselt. Nem a hangosságával, hanem a kitartásával, a gondolatai súlyával, a párbeszéd iránti elkötelezettségével.

Nemrég találkoztam egy pedagógus barátommal. A találkozás apropója a barátság volt, de természetesen a szakma is szóba került.
Örömmel beszélgettünk arról, hogy mindketten megkaptuk az értesítést: befogadták az absztraktunkat, így a 9. Művészetpedagógiai Konferencián előadóként is ott leszünk.
Én a stop motion animáció készítésének pedagógiai lehetőségeiről beszélek majd, ő pedig a művészeti eszközök mentálhigiénés szerepéről.
Ha májusban arra jársz, kávézzunk egyet a konferencián! ☕️

A manipuláció egyik kevésbé látható formája, amikor valaki negatív dolgokat mond egy harmadik személyről – olyanról, aki nincs jelen, és nem tud reagálni.
Az, aki ezt hallja, gyakran erős érzelmi reakcióba kerül: dühöt, csalódást vagy bizalmatlanságot él meg. Innen pedig könnyen két irányba fordul a történet: vagy valamilyen formában számonkéri, támadja a mit sem sejtő harmadik felet, vagy csendben elkezdi kerülni, elutasítani.
A manipuláció lényege éppen ez: kapcsolatokat rombol úgy, hogy közben a felek nem beszélnek egymással.
A helyzetet az is nehezíti, hogy a közbeszéd jelentős része is erre a mintára épül: egymásról beszélünk, nem egymással. Így a félreértések, feltételezések és indulatok könnyen terjednek.
Az iskolában gyakran látni ennek egy ártatlanabb változatát is: a gyerekek sokszor nem szándékosan manipulálnak, inkább csak továbbadják, amit hallottak, hallani véltek, vagy éreztek. De a hatás ugyanaz lehet: kapcsolatok sérülnek anélkül, hogy a felek valójában beszéltek volna egymással.
Éppen ezért foglalkoztat hosszú ideje az iskolai gyakorlatban és elméletben is az a kérdés, hogyan állítható, változtatható ez meg, hogyan lehet biztonságos kapcsolatokat építeni – családban, osztályban, közösségben.
Egy könyvön dolgozom gyerekeknek, szülőknek és pedagógusoknak arról, milyen összetevők szükségesek ehhez: többek között következetesség, meghallgatás, a tisztázás bátorsága, és az a képesség, hogy a kapcsolatainkban a párbeszédet válasszuk a feltételezések helyett.
Ez azonban sokszor csendes és nehéz munka. Olyan munka, amelynek az eredménye nem mindig azonnal látható, mégis hosszú távon ez formálja leginkább egy közösség légkörét. Mert a közösségek minőségét végső soron a kapcsolatok minősége határozza meg. Ez az, amin hosszú ideje dolgozom pedagógusként, és ennek a munkának a következő állomása a készülő könyv. 📚

📌Amikor óvodapedagógusok egy napra animációs filmkészítőkké válnak 📌
Ma egy stop motion animáció workshopon volt alkalmam együtt dolgozni óvodapedagógusokkal.
Első lépésben elkezdtünk együtt gondolkodni, hol tudnék nekik a leginkább segíteni. Majd megszületett az ötlet, megterveztük a történeteket, felépítettük a jeleneteket, és képkockáról képkockára életre keltettük a figurákat. A délelőtt végére minden csoport saját animációs kisfilmet készített.
De számomra nem csak a filmek voltak fontosak.
Hanem az a pillanat, amikor a pedagógusok teljesen belemerültek az alkotásba. Ötleteltek, nevettek, kísérleteztek.
A stop motion animáció nemcsak kreatív tevékenység, hanem egy komplex tanulási folyamat is. A gyerekek játék közben fejlesztik például:
• az együttműködést
• az önuralmat és a kivárás képességét
• a figyelmet és koncentrációt
• a problémamegoldó gondolkodást
• a tervezést és kitartást
• a kreativitást
A pedagógusképzésben pedig mindig a saját élmény a kulcs.
Amikor a pedagógus maga is alkotóvá válik, akkor tud igazán hitelesen és örömmel továbbadni egy módszert a gyerekeknek.
Inspiráló volt látni, mennyi kíváncsiság, kreativitás és alkotói öröm született ezen a napon.

👉Magyar fejlesztések a nemzetközi élvonalban👈
Négy magyar pályázó bekerült a BETT Awards legjobb nyolca közé:
🇭🇺 Redmenta | Makers’ Box | Darts Math | Mozaik Education – mozaMedical.
Ez már önmagában is hatalmas siker, hiszen nemzetközi mezőnyből szakmai zsűri választotta ki őket.
Ráadásként a Medve Matek új megoldással jelent meg Exiquiz néven.
👏 Inspiráló látni, hogy a magyar fejlesztések nemzetközi szinten is láthatóvá váltak/válnak.
Na kivel fotózkodtam ma? 🙂

Eddig valahogy sosem akart összejönni. A félévzárás időszaka sem kedvezett annak, hogy eljussak a bett-re, ami a szakma egyik legnagyobb oktatástechnológiai kiállítása és konferenciája. Szóval most ha az időjárás is úgy akarja, akkor Helló bett UK, Hello London.

A szögött ló és a kissárkány kalandjai - avagy az első közös mesénk

Amikor együtt írtuk a mesét, nemcsak egy történet született. Ötletek találkoztak, gondolatok váltak fontossá.
A gyerekek figyeltek egymásra, kapcsolódtak –
és közben megtanulták: mindenki számít, minden gondolat számít.
Ezek apró lépéseknek tűnnek, de nyomot hagynak.
Erősítik az empátiát, az összetartozást,
és azt a biztonságos érzést, hogy együtt is lehet önmaguknak lenni.
Egy közösség építése, a bullying megelőzése nem külön „projekt”, hanem jelenlét, figyelem, kapcsolódás.
Ott van a mindennapok pillanataiban:
- egy közösen megalkotott szabályban,
- egy közös játékban,
- egy csoportmunkában,
- egy beszélgetőkör csendjében, nevetésében,
• és az első közös mesénk megszületésében. ❤️