03/02/2026
Ma van születésének évfordulója. 1829. február 3-án született Orbán Balázs.
Iskolánk viseli a nevét. Büszkén!
Hittel, becsülettel próbáljuk tovább vinni mindazt a szeretetet, amit ő szülőföldje, nyelve iránt érzett!
Büszkén viseljük nevét, nézzük arcképét és hiszem, hogy szellemisége mindig része lesz életünknek!!
Maksáról és Eresztevényről néhány ízes mondat.
"Mások ismét arról, hogy az ős időkben Maksán tartott gyülésekre egybesereglett székely lovagok (lófők) e helyen szokták volt legelés végett kiereszteni méneiket, miből a hely neve Ereszd a mént lett. Végre abból is származtatják, hogy a Brassóból Kézdi-Vásárhelyre menők itt szoktak volt kiereszteni*.
Mind ezen névszármaztatások nagyon is mondaszerüek s sokkal valószinübb, hogy Eresztevény neve valamely ázsiai visszaemléken alapszik, és ez annyival valószinübb, mivel azt Királyhágón túl is pusztára, erdőre és családra alkalmazva már a 13. században feltaláljuk*. Igen hihető, hogy a háromszéki Eresztevény is nagyon régen keletkezett, bár okmányi tudomásunk csak is 1567-ig hat fel, mint a mely évben készült regestrumban Erezthwen néven 12 kapuval van bejegyezve. Eresztevényről származik s ott is lakik az Eresztevényi család, melyből a multban Eresztevényi András emelkedett ki, mint Erdélynek 1637-n continuus oratora a portán*. Az 184 8/9-ki önvédelmi harczban Antal és László vettek tevékeny részt.Óriásnak az Eresztvénytől nyugatra emelkedő azon kifutványt nevezik, mely az Olt és Feketeügy közti hegységnek egyik végfokát képezi. E hegynek tetőlapján 100 lépés kerülettel biró 4–5 öl magasságu töltés, vagy jobban mondva körgátony látható, mit – mivel közepe üreges – egy váracs vagy őrtorony maradványának tartok. Ettől nyugatirányu 100 lépés távolra másik 70 lépés kerületü ily kisebb körgátony emelkedik. Az előbbit óriások pinczéjének, az utóbbit óriások kutjának, s ezekről a hegyet magát Óriásnak nevezi a nép.
De az óriások pinczéjénél inkább érdekelt engem egy Eresztevényen levő egyszerü sirhalom, mely egy hősnek, egy erényóriásnak fedezi hamvait, hol a honszeretet koronájának legfénylőbb gyémántja van elásva, de a mely felragyog e sötét hantok alól, azokat a dicsőség fénysugaraival övezvén körül.
Eresztevény templomkeritésében egyszerüen felhantolt, durva fakorláttal körülvett sir emelkedik. Ez Gábor Áron sirja. Elég, azt hiszem, e névnek egyszerü felemlitése is, hogy minden hazafi tisztelettel és szent áhitattal közelitse meg az egyszerü sirhantot, mely a nemzet nagy halottját fedezi.
Nem tartozhatik e munka köréhez, hogy itt ezen, a nép kebléből kiemelkedett nagy férfi részletezett életrajzát adjam, de azt főbb vonásaiban vázolni azért is szükségesnek itélem, mivel az nagyon hiányosan van ismerve, de főleg azért is, hogy e nagy ember ismeretéből eredő öntudatos tisztelettel közelithessen az utas e sirhoz, hogy felfoghassa azon szellemi nagyságot, mely hazájának szent ügye mellett való lelkesültségében csudákat művelve, – e rideg sirhoz tevé dicsteljes utolsó lépését. Gábor Áron