Vizsgázz velem

Nem kérhetem a diákjaimtól, hogy tanuljanak és fejlődjenek, ha közben én már abbahagytam.

Én nem csak azt tanítom, hogyan tanulj és hogyan vizsgázz.

Fontosnak tartom azt is, hogy én magam folyamatosan tanuljak.

Ezért most elvégeztem a Yale University The Science of Well-being (A jóllét tudománya) kurzusát. 🎓

Nem azért, mert egy újabb papírra volt szükségem.

Hanem azért, mert minél többet tudok arról, hogyan működik az ember, a stressz, a szokások, a motiváció, a jóllét és a gondolkodásunk, annál többet tudok adni azoknak, akikkel együtt dolgozom.

A vizsga ugyanis nem pusztán arról szól, hogy mennyi mindent tudsz.

Szól arról is, hogy mi történik veled közben.

Mi történik a fejben, amikor szorongsz.

Mi történik, amikor elveszíted az önbizalmad.

Mi történik, amikor hiába készültél, mégsem tudsz teljesíteni úgy, ahogy szeretnél.

Éppen ezért számomra a tanulás nem ér véget azzal, hogy valaki coach lesz.

Én is tanulok. Én is fejlődöm. Én is keresem, mitől lehetünk egy kicsit tudatosabbak, magabiztosabbak és kiegyensúlyozottabbak.

Mert szerintem egy jó coach nem attól hiteles, hogy már mindent tud.

Hanem attól is, hogy ő maga sem hagyja abba a tanulást.

Yale University – The Science of Well-Being ✔️

Vizsgák előtt álltok? Ősszel érettségi, nyelvvizsga, vagy egyéb? Még van idő! Használd ki a nyarat a felkészülésre!

Tudom, hogy most még messze van az ősz, és a vizsgák is, de pont ezért érdemes már most elkezdeni foglalkozni a stresszel és a szorongással.

A nyár nem csak a pihenésről szólhat - lehet az is, amikor a diák felkészíti az idegrendszerét arra, hogy a vizsgára való tanulás és maga a vizsga ne küzdelem, hanem sikerélmény legyen.

Sokan csak akkor kezdenek el gondolkodni a stresszkezelésen, amikor már nyomás alatt vannak, de a korai ráhangolódás csodákra képes:
- csökken a feszültség,
- javul a koncentráció,
- nő az önbizalom,
- és a vizsgákon is sokkal kiegyensúlyozottabban tud teljesíteni a diák.

Tanulási és vizaga coach-ként segítek, hogy a nyár valóban a feltöltődés és felkészülés ideje legyen, és ne a félelemről, aggódásról szóljon.

Ha úgy érzed, hogy a ti családotokban vagy akár személy szerint neked is jól jönne egy támogatás a nyári stresszoldásra, írj messengeren!

Mit csinál egy tanulási és vizsga coach?

Éreztél már olyat, hogy otthon tudod az anyagot, majd a vizsgán nem jut eszedbe?

Jártál már különtanárnál, ott is jól ment minden, de valahogy mégsem sikerült éles helyzetben jól előadnod magad?

Volt olyan, hogy bizonyos tantárgyaknál valami erős ellenérzésed támadt, mert semmi kedved nem volt tanulni, inkább bármi mást csináltál?

Vagy olyan, hogy a számonkérés - legyen ez akár vizsga, akár egyéb forma - előtt úgy izgultál, hogy nem tudtál koncentrálni sem, és hiába próbáltad magadat nyugtatni, nem sikerült? A racionális részed hiába tudta, hogy nem az életed múlik rajta, mégse tudtad kezelni a kialakult pánikot.

Vagy olyan, hogy már a tanulás is nehezen ment, mert ahogy közeledett a nagy nap, úgy fokozódott a stressz?

Vagy, hogy nem érted, mások hogy veszik rá magukat a tanulásra, és te miért nem tudod?

Ha ismerősek ezek a helyzetek, akkor nem egy újabb magántanárra, és nem egy csalánlevélre van szükséged, hogy jobban ostorozd magad. Arra van szükséged, hogy megállj egy percre, és vizsgáld meg, hogy mi okozza ezeket, és hogyan lehet ezen változtatni.

Tanulási és vizsga coachként abban segítek, hogy ne csak megtanuld az anyagot, hanem akkor is hozzá tudj férni a tudásodhoz, amikor valóban szükség van rá. Segítek leküzdeni a halogatást, a vizsgadrukkot és azokat a belső akadályokat, amelyek miatt a tudásod nem tud megmutatkozni.

Ha úgy érzed, idén másképp szeretnél nekivágni a félévnek, vagy egy közelgő vizsga már most szorongással tölt el, írj nekem Messengeren, és nézzük meg együtt, mi áll a háttérben. Lehet, hogy nem több tanulásra van szükséged, hanem más megközelítésre.

:D

A bűntudat

Feltűnt már neked is, hogy a felkészülési időszakot majd később magát a vizsgát is végigkíséri a bűntudat?

Bűntudatod van:
➡️ mert nem tanultál eleget,
➡️ mert a közösségi médiával több időt töltöttél, mint a tananyaggal,
➡️ mert bár beosztottad a tételeket, nem haladtál a tervek szerint,
➡️ mert elszámoltad a rendelkezésedre álló időt,
➡️ mert a vizsgán leblokkoltál és egy triviális válasz nem jutott eszedbe,
➡️ mert most újra kell tanulnod mindent, ahelyett, hogy a nyarat élvezhetnéd, mint mások.

A bűntudat egy nagyon kellemetlen érzés. Elveszi a fókuszt a sokkal fontosabb dolgokról, és sokszor megakadályozza azt is, hogy motivált legyél. A gondolataid folyamatosan azon pörögnek, hogy mit kellett volna máshogy csinálni, és már előre sajnálod magad, hiszen látod a jövőt, lehet, mindent elölről kezdeni, és rettegsz attól, hogy újra minden úgy alakul, mint korábban.

A bűntudat egy cselekedethez kapcsolódik, és nem ugyanaz, mint a szégyen. Bár sokszor összemossuk a kettőt. A szégyen is megjelenik nagyon sok tanuló életében. Ez viszont egy mélyebben rögzült érzés, és a személyre irányul, úgy ahogy van.

Szégyen amiatt, hogy:
➡️ nem érzed magad okosnak
➡️ a szüleid csalódtak benned, mert nem jó tanuló
➡️ a tanáraid is megmondták, hogy gyengébb képességű vagy

Szóval, ha rosszul válaszolsz egy kérdésre, és azon tipródsz, hogy tudtad a jó választ, csak nem merted kimondani, pedig azt kellett volna, az bűntudat. Viszont, ha rosszul válaszolsz, és emiatt ostobának érzed magad, és szeretnél elsüllyedni, az szégyen.

Mindkét érzéssel az a baj, hogy erőteljes akadályt jelentenek a célok kitűzése és elérése során. Amíg ezek jelen vannak, addig minden döcögősen megy, és nyűgösen.

De nem kell, hogy ezek az érzések irányítsanak. Lehet velük dolgozni. És amikor elkezded egy kicsit más szemmel nézni magad, a tanuláshoz való hozzáállásod is megváltozik.

Ha úgy érzed, hogy nem a tananyaggal van a legnagyobb problémád, hanem a stresszel, a halogatással, a bűntudattal vagy az önbizalomhiánnyal, akkor ezen lehet változtatni.

Én nem a tantárgyakat tanítom. Azt mutatom meg, hogyan tudsz nyugodtabban, hatékonyabban és magabiztosabban felkészülni a vizsgára.

Ha szeretnél másképp tanulni, és nem ugyanazokat a köröket lefutni újra és újra, keress bizalommal.

Önszabotázs

Előfordul olyan helyzet, amikor tényleg készülsz a vizsgára, jó tételt húzol, látszólag minden klappol, mégse sikerül. Egyszerű kérdésekre nem jut eszedbe a válasz, amit előző este otthon még tudtál, az mintha teljesen törlődött volna az agyadból, és ott állsz értetlenül, hogy mi történt.

A háttérben egy önkorlátozó hiedelem szabotálta a teljesítményed. Nem tudatosan, egyszerűen működésbe lépett egy régi program.

Ezek olyan tudatalatti programok, amik általában gyerekkorban alakulnak ki. A gyerekek feltétel nélkül hisznek a felnőtteknek, úgy gondolják, hogy ők a nagyok, az okosak, a bölcsek, és amit ők mondanak, az igaz is. A felnőttek pedig néha a legnagyobb jószándékkal ültetnek el olyan gondolatokat a gyerekben, amik a későbbiekben akadályokat jelentenek. Sokszor egyébként pont motivációt, precizitást szeretnének vele elérni, de igen csak visszafelé tudnak elsülni.

Klasszikus mondatok:
➡️ A mi családunkban senki nem volt jó matekos
➡️ Neked nincs jó nyelvérzéked
➡️ Nem vagy elég szorgalmas
➡️ Lusta vagy
➡️ Nem lesz igy belőled semmi
➡️ Bezzeg a testvéred/a szomszéd gyereke jól tanul, vehetnél róla példát

És még sorolhatnánk.

Így, ha például elmész nyelvvizsgázni, készülsz, otthon tudod, stb, de működésbe lép a nincs jó nyelvérzéked hitrendszer a vizsgán, akkor leblokkolhatsz. A háttérben ugyanis az fut a fejedben, hogy mit keresek én itt, hiszen megmondták, hogy hülye vagyok a nyelvekhez.

Azért hívják egyébként ezeket hitnek, mert olyan mélyen rögzültek már, hogy tényként fogadod el, és eszedbe se jut megkérdőjelezni őket. És pont azért, mert mélyen rögzültek, hihetetlen módon képesek befolyásolni az életed.

Az én önkorlátozó hitem az volt, hogy csak akkor lehet sikeres a vizsgám, ha az utolsó betűig átnézek mindent. Még gyerekként kaptam nagymamámtól, aki csak arra akart tanítani, hogy a tanulásom ne legyen felszínes. Egyetemen viszont ez már nem működött. Ha úgy mentem el vizsgázni, hogy volt olyan fejezet a könyvben, amit nem néztem át, akkor is megbuktam, ha egy kérdést sem kaptam belőle. Miután viszont felszínre hoztam az okot, többé egyszer sem buktam meg semmiből. Szemmel látható volt a változás.

A jó hír az, hogy ami egyszer tanult programként került beléd, azon lehet változtatni. Az önkorlátozó hiedelmek nem életfogytiglani ítéletek. Ha felismered őket, fokozatosan elveszítik az erejüket.

Ha úgy érzed, hogy a következő vizsgára nemcsak többet, hanem másképp is szeretnél készülni, és szeretnél magabiztosabban jelen lenni a vizsgán, írj nekem Messengeren. Online coaching keretében az ország bármely részéről tudunk együtt dolgozni.

A vizsga nem a tanulás része

Őszintén szólva, ahogy sokan mások, én is sokáig azt gondoltam, hogy egybemosódik a két dolog, azaz a felkészülés végpontja a vizsga. Egy idő után azonban tudatosult bennem, hogy talán az egyik legnagyobb tévedés ez.

Amikor az ember vendégeket vár, szépen kitakarítja a lakást, bevásárol, süt-főz. Készül a vendégek fogadására. De hiába a tökéletes felkészülés, a vendégség ettől még nem biztos, hogy jól fog elsülni. Ugyanis ahhoz, hogy egy összejövetel jól sikerüljön, nem elég a tiszta lakás, és a terülj-terülj asztalkám effektus. A jó beszélgetések, a közös nevetések, és a jó hangulat az, ami ezeket az eseményeket emlékezetessé teszi.

Ugyanígy a vizsgára való készülés során is teljesen más dolgokra kell figyelni, az időbeosztás, a tananyag elsajátítása, a tanulás és a pihenés egyensúlyának fenntartása. Míg a vizsgán sokkal fontosabb a stressz kezelése, a megfelelő idegrendszeri állapot fenntartása, a legjobb verziód előtérbe hozása, és az általad tanultak felidézése.

A legtöbben erről megfeledkezünk, és nem értékeljük azt, hogy a felkészülési időszakot valójában a tőlünk telhető módon jól véghez vittük. Egy váll veregetés pedig már ezért is járna. Ehhez képest, ha a vizsga nem úgy sül el, ahogy mi gondoltuk, akkor a felkészülési időszakban tanúsított dolgainkért még el is kezdjük büntetni magunkat.

Pedig sokszor nem a tanulással volt a probléma. Hanem azzal, hogy a vizsgára már nem készültünk fel ugyanilyen tudatosan.
Szerintem nem jobban kell tanulni, hanem tudatosan felkészülni mind a tanulásra, mind a vizsgára.

Ha úgy érzed, hogy a következő vizsgára nemcsak többet, hanem másképp is szeretnél készülni, és szeretnél magabiztosabban jelen lenni a vizsgán, írj nekem Messengeren. Online coaching keretében az ország bármely részéről tudunk együtt dolgozni.

Jobban szeretek írásban vizsgázni, mint szóban.

Sokan nyugodtabbak egy írásbeli vizsga előtt, mint egy szóbeli előtt. És ez nem csak vizsgák esetén van így, már az általános iskolások körében is megfigyelhető, hogy inkább egy röpdolgozat, mint az, hogy a tanár engem hívjon ki felelni.

Egy írásbeli számonkérés esetén van lehetőség arra, hogy ha egy kérdésre nem jut eszedbe rögtön a válasz, akkor visszatérj rá később. Arról meg nem is beszélve, hogy ha elég ügyes vagy, a választ akár a szomszédod papírjáról is lelesheted, vagy esetleg isteni sugallatként is érkezhet a mögötted ülő hangján. És, hát persze ott van a mai napig divatban lévő puskázás is. 🙃

A lényeg tehát, hogy valahogy azt érzed, hogy nagyobb kontrollod van a helyzet felett. Arról nem is beszélve, hogy még, ha rossz is a válaszod, vagy nem írtál semmit, nem vagy ott, amikor a tanár javítja, így nem látod, ha rosszallóan csóválja a fejét. Szóval, kevésbé kellemetlen a szituáció.

Ellenben a szóbeli számonkérés esetén a kérdésre azonnal kell tudnod a választ. Ha nem tudod, akkor cikinek érzed, különösen, ha a tanár arcán megjelenik valami nem kívánatos reakció, esetleg egy elejtett megjegyzés a képességeiddel kapcsolatban. Sokszor innentől egyre bizonytalanabbnak érzed magad, egyre nagyobb a stressz, hogy mi lesz, ha a következő kérdésre se fogod tudni a választ, és még az is lehet, hogy teljesen leblokkoksz.

Egy szóbeli számonkérés során sokkal kiszolgátlatottabbnak érezzük magunkat, és azt éljük meg, hogy nincs kontrollunk a helyzet felett.

Véleményem szerint rettentően fontos, hogy vizsgázni is megtanuljunk. Egy írásbeli vizsgán valóban a tárgyi tudást mérik, a szóbelin azonban sok más dolog is befolyásolja az eredményt. Egy szóbelin az is számít, hogyan kommunikálsz, hogyan kezeled a stresszt, mit csinálsz, ha elakadsz, és hogyan reagálsz a váratlan helyzetekre. A jó hír, hogy ezek a készségek fejleszthetők.

Sokszor nem az számít, hogy mit mondasz, hanem az, hogy hogy mondod. Képzeld, mi történik akkor, ha nem csak jót mondasz, hanem jól is mondod.

Ha úgy érzed, hogy a következő vizsgára nemcsak többet, hanem másképp is szeretnél készülni, és szeretnél magabiztosabban jelen lenni a vizsgán, írj nekem Messengeren. Online coaching keretében az ország bármely részéről tudunk együtt dolgozni.

Gyakran látom, hogy zseniális képességű emberek véreznek el vizsgákon. Nem azért, mert nem tanultak eleget. Nem is azért, mert lusták vagy tehetségtelenek lennének.

Hanem azért, mert a háttérben valami láthatatlanul blokkolja őket:
❌ A vizsgadrukk, ami miatt a számonkérés pillanatában „törlődik a merevlemez”.
❌ Az imposztor-szindróma („úgysem vagyok elég jó, ki fognak szúrni”).
❌ Egy korábbi rossz tanári élmény vagy kudarc, ami falat emel a tanulás köré.
❌ A bénító halogatás, ami mögött valójában a kudarctól való félelem áll.

Mint tanulási és vizsga coach, én NEM tantárgyakat tanítok. Nem magyarázok képleteket vagy történelmi évszámokat.

Azzal foglalkozom, ami a fejedben és a lelkedben zajlik. Mint egy sport coach, aki a döntő meccs előtt mentálisan rakja össze a versenyzőt:
🎯 Feltárjuk és feloldjuk a tanulási elakadásokat.
🎯 Megnézzük, hogy most hogyan tanulsz, és ha kell, kialakitunk jobb, hatékonyabb módszereket.
🎯 Együtt kidolgozzuk, hogy hogyan tudod jobban beosztani az idődet.
🎯 Megszelídítjük a vizsgastresszt és a lámpalázat.
🎯 Újraépítjük a sérült önbizalmat, hogy elhidd: képes vagy rá.
🎯 Elpróbáljuk a vizsgát, hogy ne billenj ki egy váratlan helyzetben.

A tudás már ott van benned. Én abban segítek, hogy a vizsgán hozzá is férj, és kihozd magadból a maximumot. 🏆📩

Írj rám üzenetben, és bontsuk le együtt az elakadásaidat!

Ellentmondások viharában

Észrevetted már azt, hogy miközben vágysz rá, hogy jó jegyeket szerezz, valami mélyen belül benned foggal-körömmel tiltakozik is ez ellen?

A helyzet az, hogy most időnként sikerülnek a vizsgáid, időnként nem. Talán néha megfordul a fejedben, hogy jó lenne azért jobb jegyeket szerezni, hiszen másoknak sikerül, tehát csak nem lehetetlen.

Ebben a pillanatban eszedbe jutnak azok az emberek a környezetedből, akik kitűnő tanulók, és azonnal bevillanak az ehhez a fogalomhoz társított címkéid is. Stréber, magolós, nincs élete, minden csak a tanulásról szól, kevés barátja van, nem jár el szórakozni, és valahogy úgy nem tartoznak sehova. Vagy, ha mégis, csak a stréberekkel barátkoznak, és picit mintha le is néznék a kevésbé jó tanulókat.

És ezen a ponton rájössz, hogy te nem szeretnél ilyen lenni. Te nem akarod, hogy egy esti összejövetelt le kelljen mondani a barátokkal, csak mert tanulsz. Te nem akarsz periférián lenni, és arra se vágynál, hogy kocka barátaid legyenek. Túl nagy ára van annak tehát, ha valaki jó tanuló, és ennyit nem ér. Ráadásul a környezeted is már kialakított rólad egy képet, és ha jó tanuló nem is, de legalább laza és jófej vagy.

Lehet persze, hogy egy bukás után társaságban tényleg remekül tudod már előadni, hogy téged ez nem zavar különösebben, az is lehet, hogy poénosan meséled el a bukásod történetét, viszont amikor hazamész, otthon a négy fal között bánt a dolog. Keserű csalódottság van benned, és némi undor, hogy megint elő kell majd venni ezt a tananyagot, hiszen vagy így, vagy úgy, de abszolválni kell a vizsgát. És továbbra is irigykedve nézed azokat, akiknek sikerült. Azokat, akik valahogy könnyedebben vették ezt az akadályt.

De mi van, ha van egy arany középút? Mi van, ha nem kell mindenről lemondani a jó jegyekért cserébe? Mi van, ha lehetsz egyszerre laza, jófej, és jó tanuló?

Ha úgy érzed, hogy a következő vizsgára nemcsak többet, hanem másképp is szeretnél készülni, és szeretnél magabiztosabban jelen lenni a vizsgán, írj nekem Messengeren. Online coaching keretében az ország bármely részéről tudunk együtt dolgozni.