Kissné Sinku Eszter - Stephens-Sarlós Mozgásfejlesztés

Nagyon szépen köszönöm a meghívást és a lehetőséget erre a beszélgetésre! 💙

Hiszem, hogy a felnőttkori szorongás sokszor nem ott kezdődik, ahol először észrevesszük, hanem jóval korábban, a gyermekkorban kialakult idegrendszeri mintázatokban és megélt tapasztalatokban gyökerezik. Amikor ezeket megértjük, már nem hibáztatjuk magunkat a reakcióinkért, hanem lehetőségünk nyílik valódi változást elindítani.

Remélem, hogy a beszélgetés sokaknak segít egy kicsit közelebb kerülni önmagukhoz, és megmutatja, hogy a szorongás nem gyengeség, hanem egy jelzés, amelyet érdemes megérteni.

Köszönöm, ha megnézitek és megosztjátok a videót! Ha vannak gondolataitok és tapasztalataitok, osszátok meg nyugodtan kommentben. 🤍

Felnőtt szorongás- gyermekkori mintázat Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.

Kutatásban való részvétel 🥰

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy részese lehettem ennek a kutatási munkának, és ilyen elismerő sorokat vehettem át.

A közös munka során számos értékes szakmai tapasztalattal gazdagodtam. Inspiráló volt olyan elkötelezett szakemberekkel együtt dolgozni, akik számára a tudományos igényesség, az együttműködés és az értékteremtés egyaránt meghatározó.

Külön köszönöm Dr. Stephens-Sarlós Erzsébetnek és a kutatásban résztvevőknek a bizalmat, a támogatást és a közös gondolkodás lehetőségét. Az együttműködés számomra nemcsak szakmai, hanem emberi szempontból is meghatározó élmény volt. 🥰

Hiszem, hogy a tudomány és a gyakorlat közötti párbeszéd, valamint az egymást inspiráló szakmai kapcsolatok jelentik a fejlődés egyik legfontosabb alapját.

Hálás szívvel köszönöm ezt a megtisztelő lehetőséget és az elismerést. 💖

10 jel, hogy az idegrendszered már nem pusztán túlélni próbál – a Moro-reflex szemszögéből

Sokan úgy nőnek fel, hogy a folyamatos belső feszültséget, a készenléti állapotot vagy a szorongást természetesnek érzik. Mintha az állandó éberség lenne az alapállapot.
Pedig az idegrendszernek létezik egy másik működési módja is.

A Stephens–Sarlós Program szemlélete szerint az egyik legfontosabb korai védelmi mechanizmus a Moro-reflex. Ez az újszülött túlélését szolgáló reflex normál fejlődés során fokozatosan gátlás alá kerül. Ha azonban tartósan fennmarad vagy később újra aktiválódik – például hosszan fennálló stressz, trauma vagy egyéb idegrendszeri terhelés hatására –, a szervezet könnyebben maradhat fokozott készenléti állapotban.

Amikor az idegrendszer szabályozottabbá válik, és a Moro-reflex gátlását célzó gyakorlatokat is megfelelő szakmai felmérést követően, rendszeresen végezzük, sokan az alábbi változásokat tapasztalják:
✔️ Nem szorongással vagy belső nyomással indul a reggel.
✔️ A legegyszerűbb feladatok sem tűnnek leküzdhetetlennek, csökken a halogatás.
✔️ Kiegyensúlyozottabban lehet haladni a célok felé, kevesebb a szélsőséges működés.
✔️ Könnyebb jelen lenni a pillanatban, nem kell állandó készenlétben élni.
✔️ Visszatér a természetes kíváncsiság, motiváció és kreativitás.
✔️ Egyszerűbbé válik kapcsolódni másokhoz, nő a biztonságérzet.
✔️ A test is megnyugszik: mérséklődhet a tartós izomfeszülés és a stressz testi terhelése.
✔️ A nehéz érzések már nem uralják a mindennapokat, könnyebbé válik az érzelmi szabályozás.
✔️ Erősödik a belső stabilitás és az önbizalom.
✔️ A kihívások nem tűnnek el az életből, de egy sokkal kiegyensúlyozottabb idegrendszeri állapotból lehet rájuk reagálni.

Fontos hangsúlyozni, hogy a Moro-reflex gyakorlatok nem önmagukban "gyógyítják meg" a szorongást vagy bármely pszichés problémát. A Stephens–Sarlós Programban ezek a feladatok mindig állapotfelmérésre épülnek, és az idegrendszer érésének, szabályozásának támogatását szolgálják. A rendszeres, tudatos gyakorlás hozzájárulhat ahhoz, hogy az agy egyre hatékonyabban dolgozza fel a környezetből érkező ingereket, és kevésbé maradjon tartós stresszüzemmódban.

A cél nem az, hogy soha többé ne érezzünk félelmet vagy stresszt. A cél az, hogy az idegrendszerünk képes legyen visszatalálni a biztonság állapotába, és ne a túlélés, hanem a kapcsolódás, a tanulás és a fejlődés irányítsa a mindennapjainkat.

Felhasznált irodalom:

Stephens-Sarlós Erzsébet: Stephens–Sarlós Program – hivatalos szakmai kiadványok és oktatási anyagok.
Stephens-Sarlós Erzsébet: Primitív reflexek és a szenzomotoros fejlődés (előadások, publikációk).
Sally Goddard Blythe (2005): Reflexes, Learning and Behavior: A Window into the Child's Mind. Fern Ridge Press.
Sally Goddard Blythe (2012): Assessing Neuromotor Readiness for Learning. Wiley-Blackwell.
Masgutova, S. K. (2015): MNRI® Dynamic and Postural Reflex Integration.
Porges, S. W. (2011): The Polyvagal Theory: Neurophysiological Foundations of Emotions, Attachment, Communication, and Self-regulation. W. W. Norton & Company.
Siegel, D. J. (2012): The Developing Mind (2nd ed.). Guilford Press.
Kolk, B. A. van der (2014): The Body Keeps the Score. Viking.

🌊 A búvárreflex – amikor egy ősi túlélőmechanizmus velünk marad

A Stephens–Sarlós Program szemléletében az idegrendszer fejlődése az érzékelés és a mozgás folyamatos kölcsönhatásán keresztül valósul meg. Az érzékszerveinken keresztül érkező ingerek megfelelő feldolgozása és az ezekre adott összehangolt mozgásos válaszok alapozzák meg az idegrendszer érését. Ha ebben a folyamatban elakadás alakul ki, egyes primitív reflexek a vártnál tovább fennmaradhatnak, ami befolyásolhatja a mozgást, a viselkedést, az érzelmi szabályozást és a tanulási folyamatokat.
Az egyik ilyen velünk született reflex a búvárreflex.

Mi a búvárreflex?

A búvárreflex egy ősi, veleszületett túlélési mechanizmus. Amikor az arcot – különösen az orr és a szem környékét – víz éri, a szervezet automatikusan védekező üzemmódba kapcsol. A légzés rövid időre leáll vagy lelassul, csökken a pulzusszám, a vérkeringés pedig a létfontosságú szervek, elsősorban az agy és a szív oxigénellátását részesíti előnyben.
Csecsemőkorban ez természetes és életvédő reflex. Az idegrendszer érésével azonban fokozatosan gátlás alá kerül, így a későbbiekben már nem befolyásolja a mindennapi működést.
Ha ez a folyamat nem teljes, a búvárreflex gyermek-, felnőtt- és akár időskorban is különböző nehézségek hátterében állhat.

Hogyan ismerhető fel?
Az aktív búvárreflex leggyakrabban a vízzel kapcsolatos helyzetekben mutatkozik meg.

Előfordulhat, hogy a gyermek:
🔹fél a hajmosástól,
🔹nem szereti, ha víz kerül az arcára,
🔹nem mer víz alá bukni,
🔹pánikba esik úszás közben,
🔹kerüli a strandot vagy az uszodát,
🔹zavarja a szél vagy az arcát érő hideg levegő.

Úszástanulás során megjelenhet:
🔹légzésvisszatartás,
🔹szédülés vagy bizonytalanságérzés,
🔹gyors kifáradás,
🔹nehézkes légzés–mozgás koordináció,
🔹megmagyarázhatatlan félelem a vízben.

Sok gyermek ilyenkor egyszerűen „nem szeret úszni”, pedig a háttérben idegrendszeri sajátosság is állhat.

Nemcsak a vízben jelentkezhet.

A Stephens–Sarlós Program tapasztalatai szerint a fennmaradó búvárreflex nem kizárólag víz hatására aktiválódhat. Erős stressz vagy váratlan helyzetek során is megjelenhetnek olyan reakciók, mint:
➡️hirtelen lefagyás,
➡️visszahúzódás,
➡️légzés visszatartása,
➡️fokozott szorongás,
➡️pánikszerű testi tünetek,
➡️nehézség a légzés és a mozgás összehangolásában.

Felnőtteknél és idősebb korban előfordulhat bizonytalan közérzet vagy az az érzés, hogy „elfogy a levegő”, különösen stresszhelyzetekben.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a tünetek önmagukban nem bizonyítják az aktív búvárreflex jelenlétét, de egy komplex szenzomotoros állapotfelmérés során értékes információt jelenthetnek.

Miért fontos a reflex gátlás alá kerülése?
Amikor egy már nem szükséges túlélőprogram továbbra is aktív marad, az idegrendszer bizonyos helyzetekben a valós veszélynél erősebb választ adhat.

A Stephens–Sarlós Program célja nem a reflex „megszüntetése”, hanem az idegrendszer érésének támogatása, hogy a magasabb idegrendszeri szabályozás átvegye az irányítást, és a reflex csak akkor működjön, amikor valóban szükség van rá.
A tapasztalatok szerint ennek hatására:
⭐könnyebbé válhat a vízhez való alkalmazkodás,
⭐javulhat a légzés és a mozgás összehangolása,
⭐csökkenhet a túlzott stresszreakció,
⭐erősödhet a testbiztonság érzése,
⭐kiegyensúlyozottabbá válhat az idegrendszeri működés.

Egyszerű gyakorlatok a búvárreflex támogatására.

A Stephens–Sarlós Programban alkalmazott szenzomotoros gyakorlatok célja, hogy ismétlődő, biztonságos ingereken keresztül segítsék az idegrendszer alkalmazkodását.

🌊 Arcmosás vízzel A gyermek, felnőtt vagy senior saját tenyerébe engedett vízzel 4–5 alkalommal mossa meg az arcát. Kezdetben langyos vízzel is teljesen megfelelő elkezdeni.

🌊 Játékos bugyborékolás A tenyérben lévő vízbe 5–6 alkalommal finoman bele kell fújni. Ez segíti a légzés tudatosítását és a légzés–mozgás koordinációját.

🌊 Fújás ökölbe Az arcmosást követően az egyik kéz ökölbe szorítása után az ujjak között kialakuló kis nyílásba 4–5 alkalommal kell belefújni. A módszer szerint ez támogatja az idegrendszer szabályozását és a búvárreflex fokozatos integrációját.

A Stephens–Sarlós Program hangsúlyozza, hogy az idegrendszer fejlődésének egyik legfontosabb eleme a rendszeres ismétlés. Ezek az egyszerű gyakorlatok naponta végezve hozzájárulhatnak az idegrendszer érési folyamataihoz és a testbiztonság érzésének erősödéséhez.

Összegzés

A búvárreflex csecsemőkorban létfontosságú túlélési mechanizmus. Ha azonban az idegrendszeri fejlődés során nem kerül megfelelő gátlás alá, befolyásolhatja a vízhez való viszonyt, a légzésszabályozást, a mozgáskoordinációt és bizonyos stresszhelyzetekre adott reakciókat.

A Stephens–Sarlós Program komplex szenzomotoros megközelítése az idegrendszer természetes érési folyamatait támogatja. A személyre szabott fejlesztés és a rendszeresen végzett otthoni gyakorlatok segíthetnek abban, hogy az idegrendszer egyre rugalmasabban, biztonságosabban és kiegyensúlyozottabban működjön.

📚 Felhasznált szakirodalom

• Stephens–Sarlós, E., & Szabó, A. (2026). Primitive Reflexes as Candidate Quantitative Readouts of Hierarchical Inhibitory Control Across the Lifespan. Frontiers in Human Neuroscience.

• Stephens–Sarlós, E., Stephens, P., & Szabó, A. (2024). The Efficacy of the Sensorimotor Training Program on Sensorimotor Development, Auditory and Visual Skills of Schoolchildren Aged 5–8 Years.

• Stephens–Sarlós, E. (2024). The Relationship Between Primitive Reflex Profile and Development of Vestibular Maturity in Early School Years.

• Dr. Stephens–Sarlós Erzsébet hivatalos szakmai honlapja és blogbejegyzései.

A nyár és a Stephens-Sarlós gyakorlatok

A nyári szünet sok család számára a pihenésről, az utazásról és a közös élményekről szól. Ilyenkor könnyen háttérbe szorulnak a Stephens–Sarlós gyakorlatok, hiszen úgy tűnhet, hogy néhány hét kihagyás nem számít. Az idegrendszer működése azonban mást mutat.

Miért fontos nyaralás alatt sem abbahagyni a Stephens–Sarlós gyakorlatokat?

Az idegrendszer fejlődése nem áll meg a vakáció idején. Az agy folyamatosan alkalmazkodik a környezethez, ezt a képességet neuroplaszticitásnak nevezzük. A neuroplasztikus változások kialakulásához rendszeres, ismétlődő ingerek szükségesek. Amikor egy gyermek nap mint nap ugyanazokat a célzott mozgásmintákat végzi, az idegsejtek közötti kapcsolatok megerősödnek, és egyre hatékonyabbá válik az információfeldolgozás. Ha azonban hosszabb időre megszakad ez a folyamat, a fejlődés lelassulhat, bizonyos készségek pedig részben visszaeshetnek.
ResearchGate · 1

A Stephens–Sarlós Program célzott szenzomotoros gyakorlatai az idegrendszer érését támogatják. Ezek a mozgások nem egyszerű tornagyakorlatok, hanem olyan ismétlődő mozgásminták, amelyek segítik a test és az agy közötti kapcsolatok finomodását. A mozgástanulás kutatásai régóta igazolják, hogy a rendszeres gyakorlás lényegesen hatékonyabb, mint a hosszabb kihagyásokkal megszakított intenzív edzés. Az idegrendszer számára a következetesség sokkal fontosabb, mint az alkalmankénti nagy terhelés.
ResearchGate · 1

A primitív reflexek fennmaradása számos területen befolyásolhatja a gyermek fejlődését: hatással lehet az egyensúlyra, a testtartásra, a koordinációra, a finommotorikára, a figyelemre és az iskolai készségekre. Több kutatás is összefüggést talált a fennmaradt primitív reflexek és a gyengébb motoros, illetve kognitív teljesítmény között.
Brieflands · 1

Az elmúlt években megjelent vizsgálatok azt is kimutatták, hogy egy 12 hetes, rendszeres mozgásprogram javíthatja a motoros koordinációt, a szenzoros feldolgozást és bizonyos viselkedéses mutatókat azoknál a gyermekeknél, akiknél fennmaradt primitív reflexek vannak jelen. Bár ezen a területen további nagy mintás kutatásokra van szükség, az eddigi eredmények biztatóak, és a rendszeres gyakorlás jelentőségét támasztják alá.
MDPI · 1

A jó hír az, hogy nyaralás alatt sem kell hosszú edzésekre gondolni. Már napi 10–15 perc következetes gyakorlás is segíthet fenntartani az addig kialakított idegrendszeri alkalmazkodást. Ez a néhány perc sokkal többet jelenthet, mint egy többhetes teljes kihagyás.
A vakáció célja természetesen a feltöltődés. A Stephens–Sarlós gyakorlatok ezt nem akadályozzák, hanem támogatják. A rendszeresen végzett mozgás segíthet abban, hogy a gyermek idegrendszere kiegyensúlyozottabb maradjon, könnyebben alkalmazkodjon az új környezethez, és szeptemberben ne kelljen a fejlődést szinte újraépíteni.

Források:
Provazník és mtsai. (2026): Persisting primitive reflexes and motor and cognitive development in children – Systematic Review.
ScienceDirect · 1

Melillo és mtsai. (2022): Retained Primitive Reflexes and Potential for Intervention in Autism Spectrum Disorders.
PMC

Hirose és mtsai. (2025): Effects of a 12-Week Exercise Intervention on Primitive Reflex Retention and Social Development in Children with ASD and ADHD.
MDPI

Goodarzi és mtsai. (2025): The Relationship Between Retained Primitive Reflexes and Motor Proficiency of Elementary School Children.
Brieflands