Gyermekközpontú mediáció Pécs-Mediátor

A 7 szokás első olvasásra akár a sikeres munkavégzésről vagy a hatékonyabb életvezetésről szól, de legalább ennyire sokat mond arról, hogyan bánunk egymással.

Egy nehéz helyzetben hajlamosak vagyunk kizárólag a másik viselkedésére figyelni: mit mondott, mit tett, miben hibázott. A kommunikáció akkor kezd más irányt venni, amikor megjelenik a kérdés: én mit teszek hozzá ehhez a helyzethez?

A proaktivitás például azt jelenti, hogy nem minden reakciónkat a másik viselkedése határozza meg. Megválaszthatjuk, hogyan mondjuk el, amit szeretnénk, mikor kezdeményezünk beszélgetést, és azt is, hogy egyáltalán melyik vitába érdemes beleállnunk.

A cél is számít. Ha egy beszélgetésnek az a kimondatlan célja, hogy bebizonyítsuk, nekünk van igazunk, egészen másképp fogunk kommunikálni, mintha azt szeretnénk, hogy valamilyen ügyben közös nevezőre jussunk.

A másik meghallgatása nem puszta udvariasság. Ez a kommunikáció egyik legfontosabb része, azaz hogy megpróbáljuk megérteni, mi van a másik álláspontja mögött.

És talán itt válik igazán érdekessé a nyer–nyer szemlélet is, ami a mediáció pontosan megfogalmazott célja. Egy konfliktusban nem l az a kérdés, hogy kinek van igaza, hanem hogy van-e olyan megoldás, amely mellett mindkét fél úgy érzi, jól járt.....

Ezek a szokások kapaszkodók ahhoz, hogy egy nehéz beszélgetésben ne automatikusan a megszokott módon reagáljunk.A sikeres kommunikációban számít, hogy milyen szándékkal mondjuk, hogyan hallgatjuk meg a másikat, és mit szeretnénk kezdeni azzal, ami közöttünk történt.

Ezért érdemes ezeket a szokásokat nemcsak a munkában, hanem a kapcsolatainkban is gyakorolni.

Balázs-Gyarmati Bea
mediátor
+3670-6251414

Az őszinte, mégis tiszteletteljes kommunikáció hiánya, a különböző függőségek rengeteg család életét tették és teszik tökre napjainkban is.

Iszonyatosan nehéz munka, mégis úgy gondolom: milyen szerencse, hogy ma már egyre több lehetőségünk van arra, hogy ne csak elviseljük a nehéz érzéseinket, hanem valóban kezdjünk is velük valamit.

Nem kell mindent alkoholba fojtani, vagy gyógyszerrel elcsendesíteni. És talán már a csend sem az egyetlen lehetőségünk, nem kell azt hinnünk, hogy ha nem beszélünk róla, lenyeljük, kibírjuk, majd egyszer csak magától elmúlik.