Waldorf Pécs

A pécsi Mandulafa Waldorf 2025 januárjában indította útjára a
Waldorf Útravalók podcast csatornát.
Azóta 13 adás került fel a felületre, a 14. epizód pedig már elkészült, és hamarosan hallható lesz. 😊

Az elmúlt másfél év során a csatorna 204 követőre tett szert, az adásokra pedig összesen 2986 alkalommal kattintottak. Legnépszerűbb beszélgetésünk az „Óvodától gimnáziumig” című epizód lett, amelyben Galkó Blanka, jelenlegi első osztályos tanítónk beszélgetett Körtvélyesi Borival. Az adást eddig 579 alkalommal hallgatták meg.

A hallgatottsági adatok mögött azonban sok beszélgetés, találkozás, felkészülés és közös gondolkodás áll. A számok csak egy részét mutatják meg annak az útnak, amely másfél évvel ezelőtt kezdődött. Ahhoz, hogy megértsük a Waldorf Útravalók valódi küldetését, érdemes visszatérnünk a kezdetekhez.

🎙️ Hogyan és miért jött létre a Waldorf útravalók csatorna? 🎙️

Az elmúlt évek során sokszor találkoztunk azzal a tapasztalattal, hogy a Waldorf-pedagógia iránt érdeklődő szülők számos kérdéssel fordulnak hozzánk. Bár egyre többen hallanak a Waldorf-ról, a pedagógia valódi tartalmáról, szemléletéről és mindennapi működéséről sokszor nehéz átfogó képet kapni.

A Waldorf-iskolát vagy óvodát kereső családok gyakran szeretnének választ kapni olyan kérdésekre, mint:

🔸 Mitől más a Waldorf-pedagógia?

🔸 Hogyan támogatja a gyermek fejlődését?

🔸 Milyen értékek mentén működik?

🔸 Milyen útravalót ad a gyermekeknek a későbbi életükhöz?

Azt is tapasztaltuk, hogy a mai rohanó hétköznapokban egyre nehezebb időt találni hosszabb cikkek, könyvek vagy előadások feldolgozására. Mégis fontosnak érezzük, hogy a felmerülő kérdésekre választ adjunk, és segítsünk eligazodni a Waldorf-pedagógia világában.

🔥Ebből a felismerésből született meg a Waldorf Útravalók podcast.

Célunk egy olyan beszélgetéssorozat létrehozása volt, amely közérthetően és személyes hangvételben mutatja be a Waldorf-pedagógiát. Olyan felületet szerettünk volna teremteni, ahol pedagógusok, szülők, egykori Waldorf-diákok és a pedagógiához kapcsolódó szakemberek oszthatják meg tapasztalataikat és gondolataikat.

A podcast formátum lehetőséget ad arra, hogy az adásokat bárki meghallgathassa utazás közben, séta alatt vagy a mindennapi teendők mellett, így a Waldorf-pedagógiával való ismerkedés könnyebben beilleszthető a hétköznapokba.

Beszélgetéseinkben olyan témákat járunk körül, mint a gyermek fejlődése, a tanulás folyamata, a közösség szerepe, a művészetek jelentősége, az iskola mindennapjai, valamint a Waldorfból kikerülő fiatalok tapasztalatai.

Külön öröm számunkra, hogy az adások nemcsak az érdeklődő családokhoz jutnak el, hanem intézményünk szülői közösségéből is sok pozitív visszajelzést kapunk. Gyakran találkozunk olyan szülőkkel, akik egy-egy epizód után új nézőpontból látják gyermekük iskolai életét, vagy választ kapnak korábban megfogalmazódott kérdéseikre.

Külön szeretnénk megköszönni Körtvélyesi Borinak a munkáját, aki a kezdetektől fogva vezeti a beszélgetéseket. Figyelmes jelenléte, érdeklődése és érzékeny kérdései nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ezekből a találkozásokból valódi, emberi és tartalmas beszélgetések születhessenek. A Waldorf Útravalók adásai nélküle nem jöhettek volna létre. 🤍
És hála mindenkinek, aki igent mondott a felkérésünkre, és mesélt a waldorf életéről!

A Waldorf-pedagógia egyik legfontosabb kérdése nem az, hogy mit tud majd a gyermek holnap, hanem az, hogy milyen emberré válik az előtte álló úton. A Waldorf útravalók adásai ebből a közös útkeresésből születtek, és reményeink szerint sok család számára nyújthatnak gondolatokat, inspirációt és kapaszkodókat.

Hallgassátok szeretettel, és tartsatok velünk ezen az úton!

A 13 adást itt éritek el:
https://open.spotify.com/show/13OK9O28qXFKeICxSCiJDg?si=23b80f2d55124fdd

➡️ Iratkozzatok fel Spotify csatornánkra, és köszönjük, ha egy megosztással másokhoz is eljuttatjátok adásainkat!

‼️Ha fontosnak érzitek ezt a küldetést, és szívesen hozzájárulnátok ahhoz, hogy további beszélgetések születhessenek, támogatói oldalunkon keresztül erre is lehetőség van.

Hálásan köszönjük, hogy velünk járjátok ezt az utat.
🔥Patreon:
https://www.patreon.com/cw/waldorf_utravalok

⚡️Istenkúti Óvodánk pótfelvételt hirdet!⚡️
Várjuk leendő óvodásainkat!
Közösségünkben még van néhány szabad hely, örömmel várjuk azokat a családokat, akik waldorf szemléletű, szeretetteljes környezetben képzelik el gyermekük óvodás éveit.

Istenkúti Óvoda → [email protected]
Jelentkezési határidő: 2026. június 15.
Információ: www.waldorfpecs.hu

⭐Aranyhegyi Óvodánk pótfelvételt hirdet!⭐
Várjuk leendő óvodásainkat!
Közösségünkben még van néhány szabad hely, örömmel várjuk azokat a családokat, akik waldorf szemléletű, szeretetteljes környezetben képzelik el gyermekük óvodás éveit.

Aranyhegyi Óvoda → [email protected]
Jelentkezési határidő: 2026. június 15.
Információ: www.waldorfpecs.hu

‼️Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakókat, hogy iskolai és óvodai rendezvényeink miatt az alábbi időpontokban megnövekedett forgalommal kell számolni.
A Biokom engedélye alapján a Fábián Béla utca Nagydeindoli utca és Árok dűlő közötti szakaszán a "megállni tilos" és "várakozni tilos" jelzőtáblák
➡️2026. június 17-én (szerdán) 7:30-10:30 és 15:00-19:00 között,
➡️ 2026. június 18-án (csütörtökön) 7:30-10:30 és 15:00-17:30 között,
➡️ 2026. június 19-én (pénteken) 7:30-11:00 és 2026. június 22-én (hétfőn) 15:30-20:30 között a rendezvény időtartamára hatályon kívül helyezzük.
Megértésüket és türelmüket köszönjük!

HÁZÉPÍTÉS EPOCHA
HARMADIK OSZTÁLY

A 9-10. életévükben levő gyermekek megélik, milyen kiűzetni abból a Paradicosmból, melyben kisgyermekségüket töltötték. A világgal szemben állnak, ám benne. Erejüket ki kell próbálniuk önállóan, a segítséget is jó szívvel fogadni.

A házépítés epocha célja, hogy a gyerekek érési folyamatuk következtében képessé váljanak rátekinteni a körülöttük lévő világra. A gyermekek praktikus dolgok megismerése és kipróbálása utáni vágyát mindenféle gyakorlati tevékenységgel, de főleg a mesterségek bemutatásával és a házépítéssel támogathatjuk.

A harmadik osztály közös tipi létrehozásán is munkálkodik, de egyéni munkák is készültek epochánk napjai alatt.

Horváth Orsolya
osztálytanító

🔥Hogyan készít fel a Waldorf-iskola egy folyamatosan változó világra?🔥

Miközben a jövő szakmái folyamatosan változnak, a Waldorf-pedagógia olyan belső kompetenciákat fejleszt, amelyek segítségével a gyermek nemcsak helytállni, hanem tudatosan alakítani is képes lesz saját életútját.

🔸Amikor már nem az a kérdés, mit tudunk, hanem az, hogy mire vagyunk képesek
A XXI. század egyik legnagyobb kihívása, hogy egyre kevésbé tudjuk megjósolni, milyen világ vár a ma iskolapadban ülő gyerekekre. Olyan szakmák jelennek meg, amelyek néhány éve még nem is léteztek, miközben más foglalkozások átalakulnak vagy eltűnnek. A munkaerőpiac folyamatos mozgásban van, és egyre valószínűbb, hogy a mai fiatalok életük során többször is pályát módosítanak, új területeket tanulnak meg, vagy teljesen újratervezik szakmai útjukat (OECD, 2019; World Economic Forum, 2023).

Ebben a környezetben az iskola feladata is új értelmet nyer. A kérdés már nem pusztán az, hogy mennyi tudást tud átadni, hanem az, hogy képes-e felkészíteni a gyermekeket a változásokra. Tud-e olyan embereket nevelni, akik képesek tanulni, alkalmazkodni, együttműködni, kreatívan gondolkodni, és szükség esetén új irányt választani.

A modern pedagógia erre a kérdésre a kompetencia fogalmával válaszol.

Mi is az a kompetencia?
A kompetencia több mint tudás. A szakirodalom szerint három egymással összefüggő elemből épül fel:

- tudás,
- készségek,
- attitűdök.

A tudás azt jelenti, hogy ismerjük a világot és értjük az összefüggéseket. A készségek teszik lehetővé, hogy ezt a tudást a gyakorlatban is alkalmazni tudjuk. Az attitűd pedig azt a belső hozzáállást jelenti, amely meghatározza, hogyan viszonyulunk a feladatokhoz, a kihívásokhoz és más emberekhez (OECD, 2019).

Valójában akkor beszélhetünk valódi kompetenciáról, amikor ez a három elem egyszerre van jelen. Nem elegendő tudni valamit, ha nem tudjuk használni. És az sem elegendő, ha képesek lennénk rá, de hiányzik belőlünk a kezdeményezőkészség, a kitartás vagy a felelősségvállalás.

A Waldorf-pedagógia egyik különlegessége, hogy ezt a három területet nem különálló egységekként kezeli, hanem egymást erősítő folyamatként. Rudolf Steiner pedagógiai szemléletében a gondolkodás, az érzés és az akarat harmonikus fejlesztése áll a középpontban, ami nem meglepő módon számos ponton találkozik a mai kompetenciaalapú oktatás célkitűzéseivel (Steiner, 1919; Waldorf Education UK, 2024).

🔸A tudás: amikor a gyermek összefüggésekben kezd gondolkodni
A mai világban az információ szinte korlátlanul hozzáférhető. Néhány másodperc alatt megtalálhatunk adatokat, évszámokat vagy definíciókat. Egyre kevésbé az információ birtoklása jelent előnyt, sokkal inkább az, hogy valaki képes-e eligazodni közöttük, felismerni a kapcsolódási pontokat, és önálló következtetéseket levonni.

A Waldorf-iskolában a tananyag nem elszigetelt tantárgyak halmazaként jelenik meg, hanem egymással összefüggő egészként. A történelem kapcsolódik az irodalomhoz, a művészetek a természettudományokhoz, a gyakorlati tevékenységek pedig a tanult ismeretekhez. Ez a szemlélet segíti a gyermekeket abban, hogy ne csupán információkat gyűjtsenek, hanem rendszerszinten gondolkodjanak (Waldorf Education UK, 2024).

Az OECD által meghatározott jövőkompetenciák között kiemelt helyen szerepel a komplex problémák értelmezése és a rendszerszintű gondolkodás képessége (OECD, 2019). A Waldorf-pedagógia éppen ezt a látásmódot támogatja: a világot nem részekre bontva, hanem összefüggéseiben igyekszik megmutatni.

🔸A készségek: amikor a tudás cselekvéssé válik
A kompetencia második pillére a készség.
Ide tartozik a problémamegoldás, a kreativitás, az együttműködés, a kommunikáció, az önálló tanulás és a rugalmasság. Ezek azok a képességek, amelyek segítségével a megszerzett tudás a mindennapi életben is használhatóvá válik.

A Waldorf-iskolákban a gyermekek már egészen fiatal kortól kezdve olyan tevékenységekben vesznek részt, amelyek aktív alkotásra hívják őket. A kézimunka, a kertművelés, a fa- és fémmunka, a festés, a zene, a színjátszás vagy a különböző projektfeladatok mind olyan helyzeteket teremtenek, amelyekben a gyermek nem kész megoldásokat kap, hanem saját utat kereshet (Association of Waldorf Schools of North America, 2023).

A World Economic Forum elemzései szerint a kreativitás, az analitikus gondolkodás, a problémamegoldás és az alkalmazkodóképesség a jövő legfontosabb munkaerőpiaci kompetenciái közé tartoznak (World Economic Forum, 2023).

A Waldorf-pedagógia számos olyan tanulási helyzetet teremt, amely kedvez a divergens gondolkodás fejlődésének. Ez azt jelenti, hogy a gyermek megtanul egy kérdésre több lehetséges választ találni, különböző nézőpontokból szemlélni a problémákat, és saját megoldásokat kialakítani. A kutatások szerint ez a képesség az innováció és a kreatív problémamegoldás egyik alapja (Frontiers in Education, 2024).

Számos tanulmány összefüggést mutat a rendszeres művészeti tevékenységek és a végrehajtó funkciók fejlődése között. Az alkotó folyamatok támogatják a figyelmet, a tervezést, az önszabályozást és a rugalmas gondolkodást is (Diamond, 2013; Frontiers in Education, 2024).

Amikor egy gyermek saját kezével készít el egy tárgyat, közösen hoz létre egy színdarabot, vagy egy csoportmunka során keresi a megoldást, valójában olyan készségeket gyakorol, amelyek felnőttként is meghatározó szerepet játszanak majd az életében.

🔸Az attitűd: a siker láthatatlan alapja
A kompetencia harmadik összetevője az attitűd.
Talán ez a legnehezebben mérhető, mégis ez adja a többi elem valódi erejét.

▪️Mit ér a tudás, ha valaki nem mer megszólalni?
▪️Mit ér a kreativitás, ha fél a hibázástól?
▪️Mit ér a szakmai felkészültség, ha hiányzik a kitartás vagy az önbizalom?

A Waldorf-pedagógia kiemelt figyelmet fordít az önismeret, a felelősségvállalás, a kezdeményezőkészség, az empátia, a társas érzékenység és a világ iránti nyitottság fejlesztésére (Waldorf Education UK, 2024).

A fejlődéslélektani kutatások szerint az érzelmi intelligencia, az önszabályozás és a társas készségek hosszú távon legalább akkora szerepet játszanak az életben való boldogulásban, mint a kognitív képességek (Heckman & Kautz, 2012).

Ezek azok a belső erőforrások, amelyek segítenek talpon maradni a nehéz helyzetekben, kapcsolatokat építeni másokkal, és új lehetőségeket találni akkor is, amikor a megszokott utak már nem működnek.

🔸Életstratégia-váltásra felkészíteni
A korábbi generációk számára természetes volt, hogy egy szakmát választanak, majd évtizedeken keresztül ugyanazon a területen dolgoznak.

A mai fiatalok életében ez egyre ritkább.

A siker egyik legfontosabb feltétele egyre inkább az lesz, hogy valaki képes-e tanulni, fejlődni, alkalmazkodni és újrakezdeni. Nem egyetlen szakmát kell megtanulniuk, hanem azt, hogyan tanuljanak meg új szakmákat, új szerepeket és új élethelyzeteket (World Economic Forum, 2023).

Ebben rejlik a Waldorf-pedagógia egyik legnagyobb ereje.

Nem csupán tananyagot ad át, megtanít kérdezni, megtanít önállóan gondolkodni., megtanít alkotni, megtanít együttműködni, megtanít felelősséget vállalni.

🔥És talán a legfontosabb: megtanít bízni abban, hogy egy új helyzetben is képesek vagyunk megtalálni a saját utunkat.

A Waldorf-nevelés központi célja olyan fiatalok kibontakoztatása, akik képesek önálló ítéletalkotásra, felelős döntések meghozatalára és saját életük aktív alakítására (Steiner, 1919; Waldorf Education UK, 2024).

🔸A jövő kompetenciái és a Waldorf-pedagógia
A nemzetközi oktatáskutatás ma a kreativitást, a kritikai gondolkodást, az együttműködést, a kommunikációt, az önszabályozást, az alkalmazkodóképességet és az érzelmi intelligenciát tekinti a XXI. század legfontosabb kompetenciáinak (OECD, 2019; World Economic Forum, 2023).

Érdekes módon ezek azok a területek is, amelyek a Waldorf-pedagógiában kezdettől fogva hangsúlyos szerepet kapnak. A művészetek, a szabad játék, a közösségi tapasztalatok, a gyakorlati tevékenységek és az életkori sajátosságokhoz igazított tanulás mind olyan közeget teremtenek, amely kedvez ezeknek a kompetenciáknak a kibontakozásához (Frontiers in Education, 2024).

A Waldorf-pedagógia legfontosabb kérdése nem az, hogy mit kell tudnia egy gyermeknek tizenkét vagy tizennyolc éves korában.

Sokkal inkább az, hogy milyen emberré válik?

Olyan emberré, aki képes összefüggésekben gondolkodni.

Olyan emberré, aki kreatívan és felelősen cselekszik.

Olyan emberré, aki együtt tud működni másokkal.

Olyan emberré, aki képes alkalmazkodni a változásokhoz.

És olyan emberré, aki a saját életének alakítója tud lenni.

A jövő kiszámíthatatlanságára nem lehet minden választ előre megtanítani. Kompetenciákat azonban lehet fejleszteni. A Waldorf-pedagógia ebben látja a nevelés egyik legfontosabb feladatát: olyan embereket segíteni a felnőtté válás útján, akik nemcsak eligazodnak a változó világban, hanem képesek tudatosan formálni is azt.

Hogyan jelennek meg mindezek a kompetenciák egy fiatal felnőtt életében? Podcastunkban egykori diákunk, Halász Eszter mesél saját tapasztalatairól és útkereséséről.
HALLGASD MEG ITT:
https://open.spotify.com/episode/1GUmlWQJg3G0iTLXYyveXt?si=qzUt0iFZRyCeguY-l_rnFg

📧 Kérdésed van a Waldorf-pedagógiával kapcsolatban?
írd meg nekünk a [email protected] e-mail címre.



📷 Méhn Niki photo

A festés mint belső építkezés - Mit ad a gyermeknek a festés a Waldorf-pedagógiában?

A gyermek először mindig a színekhez kapcsolódik, és csak később a formákhoz.

Ezért van az, hogy egy kisgyermek sokszor hosszú percekig képes nézni, hogyan fut szét a víz a papíron, hogyan találkozik a kék a sárgával, vagy hogyan változik meg egy szín attól, hogy több fény, több víz vagy több mozdulat kerül bele. Ilyenkor még nem „képet készít”. Sokkal inkább átél valamit.

A Waldorf-pedagógia ezt a belső átélést őrzi a festésben.

Miközben a mai világ egyre gyorsabb tempót diktál a gyermekeknek, a festés egészen más minőséget ad. Egy lassabb ritmust. Egy olyan teret, ahol nem kell azonnal teljesíteni, megfelelni vagy készen lenni valamivel. A gyermek egyszerűen jelen lehet abban, amit csinál.

És talán éppen ezért van ilyen mély hatása.

Mert a festés közben nemcsak a papíron történik valami, hanem belül is megmozdul a gyermek világa.

🔸Óvodáskorban: érzékszervi tapasztalás
Óvodáskorban a gyermek szinte együtt lélegzik a világgal. Teljes lényével belemerül a tapasztalásba, figyeli, hogyan fut szét a víz a papíron, hogyan találkozik a piros és a sárga, hogyan születik meg közöttük egy új árnyalat. Ebben az életkorban a festés elsősorban érzékszervi tapasztalás.

A nagy mozdulatok, a víz és a színek finom átmenetei támogatják az idegrendszer érését. A gyermek közben érzékeli saját mozdulatait, az ecset nyomását, a papír felületét és a mozgás határait. Ezek az élmények mélyen építik az érzékelést, a testtudatot és az érzelmi biztonságot.

🔸Alsó tagozatban: belső képek táplálása
Az alsó tagozatban a gyermek lelki világa erősen kapcsolódik a képekhez, a mesékhez és a hangulatokhoz, a tanulás is elsősorban belső képeken keresztül történik. A festés ebben az életkorban ezt a belső képalkotást táplálja.

A gyermek egy történet hangulatát próbálja megélni a színekben: egy évszak érzését, egy mese atmoszféráját, egy természeti kép belső világát. A színek lassan érzelmi minőségekké válnak számára. Ez szorosan kapcsolódik a fantáziához, a kreatív gondolkodáshoz és az érzelmi rugalmassághoz, olyan belső erőforrásokhoz, amelyeket a készen kapott vizuális tartalmak nem tudnak pótolni.

🔸Kamaszkorban: önreflexiós tér
A középtagozat és a kamaszkor újabb fordulatot hoz. A fiatal ilyenkor önmagát keresi, erősebben jelennek meg a belső kérdések, az intenzív érzelmek és az identitáskeresés folyamatai. Sok kamasz képekben hamarabb tud kapcsolódni önmagához, mint szavakban.

A kontrasztok, a fény-árnyék játékok, a saját témák választása segíthetik, hogy a fiatal közelebb kerüljön saját belső világához. A festés ilyenkor önismereti folyamatként is jelen lehet, nem terápia, de nem is pusztán technikai gyakorlat.

🔸Idegrendszeri hatások
A festés egyszerre dolgoztatja meg az érzékszerveket, a mozgást, a figyelmet és az érzelmi világot: a gyermek lát, tapint, mozog, nyomást szabályoz, teret érzékel és ritmust követ. Ezek a folyamatok együtt támogatják az idegrendszer szerveződését.

Az ecset ismétlődő mozdulatai, a víz áramlása és a színek találkozása lassan lecsendesíthetik és rendezhetik a gyermek idegrendszerét. Sok gyermek számára a festés valódi fellélegzés: egy olyan tér, ahol kapcsolódhat önmagához, megérkezhet a saját belső ritmusába.

Ma egyre több gyermek él állandó belső feszültségben. Nehezebben lassulnak le, könnyebben túlterhelődnek, és sokszor a figyelmük is szétszórtabbá válik. Éppen ezért különösen fontosak azok a tevékenységek, amelyek megnyugtatják az idegrendszert, biztonságot adnak, és teret teremtenek a belső megérkezéshez.

A Waldorf pedagógia a gyermekre fejlődésben lévő emberként tekint, aki saját ritmusban bontakozik ki, és akinek érzékeny kísérésre, gazdag érzékszervi tapasztalatokra és biztonságos kapcsolódásra van szüksége.

A festés sokszor ott ad lehetőséget a megszólalásra, ahol a szavak még keresik a helyüket. Előfordul, hogy egy gyermek érzései először a színekben jelennek meg. Ilyenkor a legfontosabb kérdés nem az, hogy mit látunk a képen, hanem az, hogy mi történik közben a gyermek belső világában.

A művészet az emberré válás természetes része. A festés közben a gyermek figyelni tanul, érzékelni tanul, jelen lenni tanul, kapcsolatba kerül önmagával, a világgal és saját belső ritmusával.

A Waldorf óvodákban és iskolákban a festés ezért nem csupán egy művészeti tevékenység a sok közül. A művészet itt átszövi a gyermek mindennapjait, mert a pedagógia abból indul ki, hogy a gyermek nemcsak gondolkodó lény, hanem érző, átélő és alkotó ember is.

Amikor egy gyermek fest, közben nem pusztán technikát tanul. Megtanul figyelni. Megtanul jelen lenni egy folyamatban. Kapcsolódik a saját érzéseihez, a színek hangulatához, a csendhez, a ritmushoz és lassan önmagához is.

A Waldorf pedagógiában ezért kap ilyen fontos helyet a művészet. Mert a gyermek fejlődése nemcsak az értelmi képességekről szól. Ugyanilyen fontos a belső stabilitás, az érzelmi biztonság, a kreativitás, a rugalmasság és az a képesség is, hogy később felnőttként kapcsolódni tudjon önmagához és a világhoz.

A festés pedig mindezt csendesen építi.

Egy Waldorf osztályban gyakran egészen különleges hangulata van ezeknek a pillanatoknak. A gyermekek elmélyülten dolgoznak, figyelik a színek mozgását, a víz finom változásait, és közben valami lelassul bennük. Ilyenkor nem a teljesítmény kerül a középpontba, hanem maga az átélés. Az a belső folyamat, amelyben a gyermek fokozatosan egyre otthonosabban kezd mozogni saját belső világában is.

Talán ezért maradnak meg ezek az élmények sok Waldorf-diákban még felnőttkorban is...
Mert a festés közben nemcsak képek születnek, hanem belső terek, érzések. kapcsolódások, önmaguk felé vezető csendes utak.
És talán ez az egyik legfontosabb dolog, amit ma adhatunk a gyermekeinknek.

Nemerey Péterrel, iskolán rajz-festés szakos tanárával Körtvélyesi Bori beszélgetett festés és más témában is.
Hallgassátok meg Waldorf útravalók podcast csatornánkon!
https://open.spotify.com/episode/1la1CFb8AwXPJYHs1AOhvM?si=6a445581799a4b3c

🔥Köszönjük ha egy megosztással támogatjátok munkánkat! 🤍



📷 NNFoto photography

A pécsi Mandulafa Waldorf iskola a 2026/27-es tanévtől zenetanárt és/vagy zongorakísérőt keres.

Zeneóráinkra heti 6 órában, ill. euritmia óráink zongorakíséretéhez heti 12 órában keressük
óraadó munkatársunkat. A zeneórák tartásának feltétele zenetanári, ill. zeneművészeti ágban szerzett pedagógus végzettség. Szeretettel várjuk azon jelentkezőket, akik nyitottak a Waldorf-pedagógiai szemlélete iránt, ideális esetben Waldorf-tanári végzettséggel is rendelkeznek.

Jelentkezéseket fényképes önéletrajzzal, motivációs levéllel és diplomamásolattal a
[email protected] e-mail címen várjuk.