Kendertánc

05/09/2026

🐶❤️

A kenderrel dúsított kutyatáp jót tehet a kutyák bélflórájának egy új kutatás szerint

🌿 Egy új kutatás szerint a kenderolaj vagy a kendermag kutyaeledelhez történő hozzáadása javíthatja az emésztőrendszer egészségét anélkül, hogy kedvezőtlenül befolyásolná a bél mikrobiális közösségének egészét.

A Veterinary Sciences folyóiratban megjelent tanulmány arra utal, hogy a kender egyes származékai biztonságosan felhasználhatók a kutyaeledel összetevőiként. A hatások azonban részben attól függnek, hogy a kendert olajként vagy rostkiegészítőként adják-e az étrendhez.

🐕 A thaiföldi Kasetsart Egyetem kutatói a vizsgálat során 24 keverék fajtájú kutyát három csoportba osztottak. Az egyik csoport 11 százalékban rostban gazdag kendermag-mellékterméket tartalmazó eledelt kapott, a másik 2 százalék kendermagolajat tartalmazó táplálékot, míg a harmadik, kontrollcsoport kendermentes étrenden volt.

A kutyák 90 napon keresztül kapták a kijelölt étrendet. A kutatók a kísérlet megkezdése előtt vett bélsármintákat hasonlították össze a 30., illetve a 90. napon gyűjtött mintákkal. A bélbaktériumok összetételének és sokféleségének változásait genetikai szekvenálással követték nyomon.

🦠 Azoknál a kutyáknál, amelyek kendermagolajjal kiegészített étrendet kaptak, nagyobb mértékben nőtt a mikrobiális fajgazdagság.

„A kendermag különböző összetevői a készítmény típusától függő módon befolyásolják a kutyák bélmikrobiomját anélkül, hogy felborítanák annak ökológiai stabilitását, ami alátámasztja a kutyatáplálásban betöltött kedvező egészségügyi hatásaikat.”

A kendermagolajat tartalmazó étrend emellett a Lactobacillaceae családba tartozó „jótékony” baktériumok nagyobb mennyiségével járt együtt, míg a rostban gazdag kendermag-melléktermék az Actinobacteriota törzs baktériumaival mutatott összefüggést.

🌱 „A kenderszármazékok úgy változtatták meg a mikrobiális összetételt, hogy elősegítették bizonyos jótékony baktériumok elszaporodását, ezáltal a készítmény típusától függően támogatták a kutyák bélrendszerének egészségét” – írták a szerzők, hozzátéve, hogy az eredmények „bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy ezek biztonságosan alkalmazhatók funkcionális összetevőként a kutyaeledelekben”.

🔬 Az étrendek közötti különbségek ellenére a vizsgálat teljes időtartama alatt 19 baktériumból álló alapvető baktériumközösség minden csoportban jelen volt. A 90. napra a bélmikrobiom összetétele stabilizálódni látszott, ami arra utal, hogy az étrend-kiegészítések nem zavarták meg jelentős mértékben a kutyák bélrendszerének egyensúlyát.

🐾 A kutatás eredményei összességében arra utalnak, hogy a kendermagból származó összetevők biztonságosan beépíthetők a kutyaeledelekbe, miközben bizonyos jótékony baktériumok támogatásán keresztül hozzájárulhatnak a bélrendszer egészségéhez – állapították meg a tanulmány szerzői.

Ez a kutatás egyike a legújabb vizsgálatoknak, amelyek a kannabisz és annak kutyákra gyakorolt lehetséges hatásait tanulmányozzák.

14/08/2026

Minden kitöltés számít!

Országos Orvosi Kannabisz Felmérés - 2026: Vegyél részt a felmérésben, és segíts egy megosztással, hogy minél több emberhez eljusson!

31/07/2026

A Medián reprezentatív kutatása szerint a magyarok többsége támogatja az orvosi kannabisz alkalmazását és szabályozott hozzáférését.

Egy új országos reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a magyar társadalom jelentős része elfogadja, hogy az orvosi kannabisz helyet kapjon a modern gyógyászatban. A Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület (MOKE) felkérésére a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló kutatásban vizsgálta, hogyan vélekednek az emberek a kannabiszalapú gyógyszerek alkalmazásáról.

Az eredmények egyértelmű társadalmi nyitottságot mutatnak: a válaszadók 81 százaléka elfogadhatónak tartja, hogy bizonyos betegségek esetén az orvos kannabisz tartalmú készítményt írjon fel, 79 százalék pedig támogatná, hogy Magyarországon megfelelő orvosi ellenőrzés mellett elérhetővé váljanak ezek a terápiák.

A kutatás legfontosabb tanulsága ugyanakkor az, hogy amikor a kérdés személyes egészségügyi helyzettel kapcsolódik össze, az elfogadottság még tovább növekszik: tízből kilenc magyar elfogadná az orvosi kannabisz alkalmazását saját maga vagy közeli hozzátartozója esetében, ha azt orvos javasolná.

🗳️ Medián: A magyarok 81 százaléka támogatja az orvosi kannabiszt

📊 A magyar társadalom jelentős része elfogadja, hogy az orvosi kannabisz szigorú orvosi ellenőrzés mellett a modern gyógyászat része legyen – derül ki a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület (MOKE) megbízásából készült, a Medián által végzett országos reprezentatív közvélemény-kutatásból.

👥 A 18 év feletti magyar lakosság körében, 1000 fős mintán végzett felmérés azt vizsgálta, hogy mennyire ismert és elfogadott Magyarországon a kannabisz gyógyászati alkalmazása.

🌿 A magyarok 78 százaléka már hallott az orvosi kannabiszról

📈 A kutatás szerint az orvosi kannabisz fogalma már széles körben ismert a magyar társadalomban: a válaszadók 78 százaléka hallott arról, hogy léteznek kannabisz tartalmú orvosi készítmények.

🎓 Az ismertség ugyanakkor jelentős különbségeket mutat az egyes társadalmi csoportok között. A diplomások 85 százaléka találkozott már a témával, míg a legfeljebb nyolc általánost végzettek körében ez az arány mindössze 59 százalék. A fiatalabb korosztályok szintén tájékozottabbak: a 18–29 évesek 85, a 30–39 évesek 87 százaléka hallott már az orvosi kannabiszról.

💡 Az adatok arra utalnak, hogy az információhoz való hozzáférés jelentősen befolyásolja a témával kapcsolatos véleményeket.

📖 👉Teljes cikk a kommentben:

30/07/2026

💚💚💚

06/07/2026

Sajnos nem biztos, hogy túlélnek. Kendertánc persze lesz!

21/06/2026

🎉X. Jubileumi Kendertánc – 2026. szeptember 12. 🎉

Gyorsan repül az idő… Idén már tizedik alkalommal találkozunk a Kendertáncon! 💚

Barátok, régi és új ismerősök, rengeteg közös élmény, a középpontban pedig természetesen a kender. 🌱

📅 2026. szeptember 12.

👉 Gyere el, találkozzunk a X. Jubileumi Kendertáncon!

FB esemény:
https://www.facebook.com/events/991971776957044/

01/06/2026

Lehet, hogy nem Ázsiából származik a kannabisz – egy 56 millió éves német fosszília írhatja át a növény történetét

📜 A kannabisz eredetéről évek óta azt gondolták a kutatók, hogy valahol Közép-Ázsiában, a Tibeti-fennsík környékén kell keresni a növény őseit. Egy 2019-es nemzetközi kutatás fosszilis pollenek elemzése alapján arra jutott, hogy a kannabisz nagyjából 19,6 millió évvel ezelőtt jelenhetett meg ezen a területen. Csakhogy most előkerült egy jóval idősebb lelet, ami teljesen átírhatja a sztorit.
https://link.springer.com/article/10.1007/s00334-019-00731-8

A berlini Természettudományi Múzeum gyűjteményében ugyanis újravizsgáltak egy közel 150 éve talált fosszíliát, amely első ránézésre kísértetiesen hasonlít a kannabisz levelére. A leletet a mai Németország területén, Szász-Anhalt közelében találták még a 19. században, de csak most kezdtek el komolyabban foglalkozni vele.
https://www.stern.de/panorama/womoeglich-aelteste-cannabispflanze-der-welt-entdeckt-37319000.html

⛰️ Az igazán durva rész az, hogy a fosszília a becslések szerint 56–48 millió éves lehet, vagyis több mint kétszer olyan idős, mint a korábban ismert kannabisz-eredetre utaló leletek. Ha beigazolódik, hogy valóban a növény egy korai őse került elő, akkor nemcsak az idővonal változik meg radikálisan, hanem az is, amit eddig a kannabisz földrajzi eredetéről hittünk.

A kutatók egyelőre óvatosak. A levéllenyomat ugyan látványosan emlékeztet a kannabiszra, de az is lehet, hogy egy mára kihalt rokon fajról van szó. A vizsgálatok jelenleg is zajlanak, így hivatalos megerősítés még nincs. Mindenesetre már az is figyelemre méltó, hogy a világ egyik legismertebb pszichoaktív növényének története talán nem Ázsiában, hanem a mai Németország területén kezdődött.

🌿 Miközben a kutatók a növény ősi múltját próbálják feltérképezni, egy másik friss tanulmány arra kereste a választ, mikor kezdte el az ember tudatosan termeszteni a kannabiszt. A kínai kutatók által vezetett vizsgálat szerint a növény háziasítása már a korai neolitikumban, körülbelül 12 ezer évvel ezelőtt megtörténhetett Kelet-Ázsiában, valószínűleg Kína területén.

A Journal of Archaeological Science folyóiratban publikált kutatás szerint a korai emberek nem elsősorban drogként tekintettek a kannabiszra. Sokkal inkább egy univerzális haszonnövény volt: rostot készítettek belőle, ételként fogyasztották a magját, olajat nyertek ki belőle, sőt még szappankészítéshez is használták.
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0305440326000750

🌾 A kannabisz magjai különösen értékesnek számítottak, mert fehérjében és esszenciális zsírsavakban gazdagok voltak. Az ősi társadalmak számára ez komoly táplálkozási előnyt jelentett, ezért a növény hosszú ideig inkább mezőgazdasági alapanyagnak számított, mint tudatmódosító szernek.
https://www.eurjchem.com/index.php/eurjchem/article/view/2442

🕵A kutatók szerint a kannabisz csak körülbelül négyezer évvel ezelőtt kezdett kettéválni két fő irányba: az egyik vonalat rosttermelésre szelektálták tovább, a másikat pedig a pszichoaktív hatások erősítésére. Vagyis az a növény, amit ma sokan kizárólag rekreációs drognak látnak, az emberiség történetének nagy részében teljesen hétköznapi mezőgazdasági növény volt.

Az egész történet azért is érdekes, mert jól mutatja, mennyire új jelenség történelmi léptékben a kannabisz tiltása. Az emberiség több ezer éve együtt él ezzel a növénnyel, használta ételként, ipari alapanyagként, gyógyszerként és vallási célokra is. A modern prohibíciós politika ehhez képest csak egy rövid epizódnak tűnik a kannabisz hosszú történetében.

28/05/2026

Keresd a legújabb cikket a Parasztvakításon!

27/05/2026

Az aszály ellenére is nőnek. 🥰

26/05/2026

🌿Kenderből készülhet a jövő PET-palackja, ami megközelíti a fosszilis műanyagok teljesítményét

🧪 Amerikai kutatók C*D-ből készítettek műanyagot, amely tulajdonságai alapján akár a PET, vagyis a polietilén-tereftalát egyik komoly bioalapú alternatívája lehet. Az új anyag neve polikannabidiol-karbonát, röviden pC*DC, és a kutatók szerint egyszerre képes magas hőállóságot, nagy szakítószilárdságot és iparilag is releváns feldolgozhatóságot nyújtani – vagyis pont azt a kombinációt, ami miatt a PET-et máig rendkívül nehéz leváltani.
https://www.cell.com/chem-circularity/fulltext/S3051-2948(26)00014-9

A PET-et ma szinte mindenhol használják: italos palackokban, élelmiszer-csomagolásban, fóliákban, textilekben és elektronikai alkalmazásokban is. A gond az, hogy bár számos bioalapú műanyag létezik már, a legtöbb nem tudja egyszerre hozni a PET olcsóságát, mechanikai stabilitását és azt a nyújthatóságot, amely az ipari feldolgozáshoz szükséges. Az elmúlt évek egyik nagy reménysége a PEF nevű bioműanyag volt, ám annak gyártása cukoralapú mezőgazdasági nyersanyagokra épül, vagyis közvetlenül kapcsolódik az élelmiszeripari ellátási láncokhoz.

🌿 A most bemutatott pC*DC ebből a szempontból más utat választ. A kiindulási anyag a kenderből kivont C*D, amely nem élelmiszer-alapanyag, és a kutatók szerint közvetlenül, kémiai módosítás nélkül használható fel monomerként. Az elkészült műanyag tömegének 92 százaléka bioalapú eredetű, miközben olyan tulajdonságokat produkál, amelyek eddig főként fosszilis alapú mérnöki műanyagokra voltak jellemzőek.

A kutatók szobahőmérsékleten végzett oldatpolimerizációval állították elő az anyagot. A végeredmény nagy molekulatömegű polimer lett: az úgynevezett Mw értéke elérte a 158 kDa-t, ami kulcsfontosságú a mechanikai szilárdság és a feldolgozhatóság szempontjából. A pC*DC üvegesedési hőmérséklete 95 Celsius-fok, vagyis hőállósága már közelíti a PET-ét, miközben az anyag jelentős nyújtást is képes elviselni.

📦 A laborban előállított orientált fóliák különösen látványos eredményeket produkáltak. A pC*DC-ből készített filmek rugalmassági modulusa elérte az 5 gigapascalos értéket, szakítószilárdságuk pedig a 197 megapascalt, ami már közvetlenül összevethető az orientált PET-fóliák teljesítményével. Az anyag emellett meglepően hidrofób: a vízcsepp-kontakt szög 102 fokos volt, vagyis a felület erősen taszítja a nedvességet. Ez különösen értékes lehet elektronikai vagy magas páratartalmú környezetben használt alkalmazásoknál.

A kutatás egyik legfontosabb része nem is maga az anyag, hanem az a részletes feldolgozási térkép, amelyet a kutatók készítettek hozzá. Vizsgálták például, hogyan változik a polimerláncok orientációja a szárítási hőmérséklet, az oldat koncentrációja, a fólia vastagsága vagy a molekulatömeg függvényében. A mérések szerint a vékonyabb filmek és az alacsonyabb szárítási hőmérsékletek nagyobb molekuláris rendezettséget eredményeznek, ami végül jobb mechanikai tulajdonságokhoz vezet.

🔬 A mechanikai vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a pC*DC viselkedése erősen függ a feldolgozási hőmérséklettől. Alacsonyabb hőmérsékleten nagyobb folyáshatárt és intenzívebb alakítási keményedést mutatott, míg magasabb hőmérsékleten inkább „folyadékszerű” viselkedést vett fel. A kutatók szerint ez azért fontos, mert az ipari fólia- és palackgyártás során pontosan ilyen viselkedést kell kontrollálni ahhoz, hogy az anyag megfelelően formálható legyen.

Különösen érdekes eredmény, hogy az előorientált pC*DC-fóliák szobahőmérsékleten már nem ridegen, hanem kifejezetten képlékenyen viselkedtek. A nyúlásuk a törés előtt az eredeti 0,7 százalékról akár 11 százalékig is nőtt. Hasonló rideg-képlékeny átmenetet korábban főként polisztirolnál és plexinél figyeltek meg.

♻️ A kutatók hangsúlyozzák, hogy a pC*DC nem biológiailag lebomló műanyagnak készült. Ehelyett az anyag újrahasznosíthatóságára koncentráltak: a karbonátkötések lehetővé teszik a kémiai újrafeldolgozást és a monomerek visszanyerését. Vagyis a cél nem az volt, hogy az anyag gyorsan lebomoljon a környezetben, hanem hogy hosszú élettartam után kontrollált módon lehessen újrahasznosítani.

A technológia legnagyobb akadálya jelenleg a C*D ára. Bár a kannabidiol költsége az elmúlt években jelentősen csökkent, még mindig jóval drágább alapanyag, mint a hagyományos PET nyersanyagai. Emiatt a pC*DC várhatóan először olyan prémium alkalmazásokban jelenhet meg, ahol az anyag ára kisebb részét adja a végtermék költségének, vagy ahol kifejezetten bioalapú anyagokat keresnek.

🚀 A kutatók szerint azonban a kenderalapú polimer hosszabb távon fontos szereplővé válhat a fenntartható műanyagok piacán. A jelenlegi fejlesztések már olyan gyártási módszereket céloznak, amelyek kevesebb oldószert használnak, illetve CO₂-alapú köztes anyagokat alkalmaznak. Ha ezek sikeresek lesznek, a pC*DC nemcsak technológiai különlegesség maradhat, hanem valódi alternatívává válhat a PET, a polisztirol vagy akár a plexi mellett is.