Prof. Dr. Jakab Nóra hivatalos oldala

📌Ki gondoskodik a gondozóról?

Amikor az időskori gondozásról beszélünk, legtöbbször azt kérdezzük: ki és hogyan fog gondoskodni az idős emberről?

De van egy másik kérdés is, amelyről talán kevesebbet beszélünk:
ki gondoskodik arról, aki gondoz?

Sok családban természetesnek tűnik, hogy amikor egy idős szülő vagy hozzátartozó segítségre szorul, valamelyik családtag átveszi a gondozás egy részét. Bevásárol, ügyeket intéz, orvoshoz kísér, segít a mindennapi teendőkben, súlyosabb helyzetben pedig akár napi szintű ápolási feladatokat is ellát.

Mindezt nagyon sokan a saját munkájuk és családjuk mellett teszik.

A Munka Törvénykönyve már ismeri a gondozással összefüggő munkavállalói mentesülés lehetőségét. Ez fontos lépés, de ha belegondolunk egy tartósan gondozásra szoruló idős hozzátartozó helyzetébe, gyorsan láthatóvá válik, hogy néhány munkanap önmagában milyen kevés.

Mert a tartós gondozás nem néhány napig tart.

Hónapokról, sokszor évekről beszélünk.

Mi történik azzal, akinek emiatt csökkentenie kell a munkaidejét? Aki rendszeresen kiesik a munkából? Aki végül úgy dönt, hogy egy időre teljesen kilép a munkaerőpiacról? És hogyan hat mindez a jövedelmére, a szakmai pályájára vagy később akár a saját időskori biztonságára?

Ezekre a kérdésekre már nem várhatjuk kizárólag a munkajog válaszát.

Bizonyosan nem a Munka Törvénykönyvének feladata a tartós gondozás problémájának megoldása. A munkajogi szabályozás segíthet abban, hogy a munka és a gondozási feladatok valamivel jobban összeegyeztethetők legyenek. De ehhez működő szociális ellátórendszerre, megfelelő szolgáltatásokra és a családi gondozók valódi támogatására is szükség van.

Az idősödő társadalomban ezért nem elég azt megkérdeznünk, hogy ki fog gondoskodni az idősekről.
Egyre fontosabb kérdés az is:
ki fog gondoskodni a gondozókról?



📌 Good to Know
Who Takes Care of the Carer?

When we talk about care in old age, we usually ask one question: who will take care of older people, and how?

But there is another question we perhaps discuss far less often:
who takes care of the person providing the care?

In many families, it seems almost natural that when an older parent or relative needs support, a family member takes on at least part of the responsibility. Shopping, managing everyday matters, accompanying them to medical appointments, helping with daily activities – and, in more difficult situations, providing care on a daily basis.

Many people do all this alongside their own work and family responsibilities.

Hungarian labour law already provides employees with the possibility of taking carer’s leave. This is an important step. But when we think about the reality of caring for an older relative who needs long-term support, it quickly becomes clear how little a few working days can actually solve.

Because long-term care does not last for a few days.

It can last for months, and often for years.

What happens to someone who has to reduce their working hours because of caring responsibilities? Who regularly has to be absent from work? Who eventually decides – or is forced – to leave the labour market for a period of time? And what does all this mean for their income, their career and, ultimately, their own security in old age?

We cannot expect labour law alone to provide the answers to these questions.

Solving the challenges of long-term care is certainly not a task for the Labour Code alone. Labour law can help employees reconcile work and caring responsibilities. But a functioning social care system, appropriate services and meaningful support for family carers are also essential.

In an ageing society, therefore, it is no longer enough to ask:
who will take care of older people?
We increasingly need to ask another question as well:
who will take care of the carers?

🏃‍♀️A Selmeci Akadémia valamelyik utód intézményében koptatod (vagy koptattad) a padot? Szereted a várost, a hagyományokat, vagy csak szükséged van egy jó indokra, hogy lemozogd a legutóbbi szakestély fáradalmait? Vagy mindezek ismeretlenek számodra, csak szeretnél egy csodás környezetben futni vagy túrázni? Ismét megrendezik a Selmecmaratont szeptember 26-án. 🤩

Fuss az UNESCO világörökség festői díszletei között, ahol a történelmi macskakövek és a vadregényes erdei ösvények váltják egymást.

A pályát a szervezők újra gondolták, így az előző évekhez képest még több tereppel, sárral várják az résztvevőket a festői táj szépsége mellett.

A Miskolci Egyetem idén is várja a résztvevőket, hogy az intézményt együtt képviselhessék a sport szerelmesei. 💙

Részletek: https://www.uni-miskolc.hu/esemenynaptar/haladj-velunk-elore-selmecmarton/

BÉRTRANSZPARENCIA
Minisorozat

📌 Jó tudni
Mit tudhatunk meg a bérekről?

A bértranszparencia kapcsán sokszor felmerül a kérdés: vajon ez azt jelenti majd, hogy mindenki tudni fogja, mennyit keres a másik?

Nem egészen.

A 2023/970/EU irányelv ennél jóval árnyaltabb rendszert alakít ki. A cél nem az egyes munkavállalók fizetésének nyilvánossá tétele, hanem az, hogy átláthatóbbá váljanak a bérezés szabályai, és könnyebben felismerhetők legyenek az esetleges indokolatlan különbségek.

A munkavállaló jogosult lesz írásban tájékoztatást kérni a saját egyéni bérszintjéről, valamint az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző munkavállalói kategóriák átlagos bérszintjéről, nemek szerinti bontásban.

Vagyis nem arról van szó, hogy megtudhatjuk egy konkrét kolléga fizetését.

De nemcsak a számok lesznek fontosak.

A munkáltatóknak könnyen hozzáférhetővé kell tenniük azokat a kritériumokat is, amelyek alapján meghatározzák a munkavállalók díjazását, bérszintjét és a bérek növekedését. Ezeknek a kritériumoknak objektívnek és nemi szempontból semlegesnek kell lenniük.

Érdekes változás az is, hogy a munkavállalót nem lehet megakadályozni abban, hogy az egyenlő díjazás elvének érvényesítése érdekében információt közöljön a saját díjazásáról.

A meghatározott létszámot elérő munkáltatóknál ehhez jelentéstételi kötelezettség is társul, amelynek keretében többek között a nők és férfiak közötti bérkülönbségekről is adatot kell szolgáltatni.

A bértranszparencia tehát nem arról szól, hogy mindenki ismeri majd a kollégája fizetését.

Sokkal inkább arról, hogy érthető legyen, milyen szempontok alapján alakulnak a bérek – és ha különbség van két összehasonlítható helyzet között, annak legyen objektív, nemi szempontból semleges magyarázata.

A következő részekben ezeket a kérdéseket nézzük meg egyenként.

🇬🇧 Good to Know
Pay Transparency
What Will We Actually Be Able to Know About Pay?

When we talk about pay transparency, one question comes up again and again: does this mean that everyone will know exactly how much their colleagues earn?

Not quite.

Directive (EU) 2023/970 takes a much more nuanced approach. Its purpose is not to make individual salaries public, but to make pay structures more transparent and unjustified pay differences easier to identify.

Employees will have the right to request, in writing, information about their individual pay level, as well as the average pay levels, broken down by s*x, for categories of workers performing the same work or work of equal value.

In other words, this does not mean having access to the salary of a particular colleague.

But it is not only about the numbers.

Employers will also have to make easily accessible the criteria used to determine workers' pay, pay levels and pay progression. These criteria must be objective and gender-neutral.

There is another interesting change: workers may not be prevented from disclosing information about their own pay for the purpose of enforcing the principle of equal pay.

Employers meeting the relevant workforce thresholds will also be subject to reporting obligations, including reporting information on the gender pay gap within their organisations.

So pay transparency does not mean that everyone will know exactly what their colleague earns.

It is much more about making it understandable how pay is determined – and ensuring that where differences exist in comparable situations, they can be explained by objective, gender-neutral criteria.

In the next posts, we will take a closer look at each of these questions.

Interjúsorozatot indítottam, amelyben bemutatom PhD-hallgatóimat, Drd. Iklandi Boglárkát, dr. Vámosi-Tunyi Mária Vivient, dr. Taskó István Gábort, valamint egykori doktoranduszomat, Dr. Kovács-Berényi Laura PhD-t, aki ma már posztdoktori kutatóként és egyetemi tanársegédként folytatja szakmai pályafutását. Ő a következő epizód szereplője holnap.

A beszélgetések során megismerhetik kutatási témáikat, szakmai motivációikat, eredményeiket és jövőbeli terveiket. Célom, hogy betekintést nyújtsak a tudományos utánpótlás munkájába és a doktori képzés sokszínű világába.
----
I am launching a interview series in which I introduce my PhD students, Drd. Iklandi Boglárka, Dr. Vámosi-Tunyi Mária Vivien, Dr. Taskó István Gábor, as well as my former doctoral student, Dr. Kovács-Berényi Laura, PhD, who is currently pursuing her academic career as a postdoctoral researcher and university teaching assistant. She is the featured guest in tomorrow's episode.

Through these conversations, readers will gain insight into their research topics, professional motivations, achievements, and future aspirations. My goal is to provide a glimpse into the work of the next generation of researchers and the diverse world of doctoral education.

A VÉLEMÉNYek rendkívül fontosak számomra. 🎯 Ezért ők már írtak AJÁNLÁSt az oldalhoz. 🎯 Örömmel venném, ha mind több visszajelzés születne a vélemény rovatba, hogy ezek erősítsenek! Köszönöm.