Együtt, Veled, Érted Alapítvány

Együtt, Veled, Érted Alapítvány Támogatás, közösség, megértés – neurodivergens gyermekekért és családjaikért.

Szakmai háttérrel, emberi szívvel: Együtt, Veled, Érted
Bankszámlaszámunk: 10300002-15526208-00014903 MBH Bank Nyrt.

PPKE szakmai napok - gondolatok az egyetemi naprólNem minden viselkedés probléma.....Néha csak mi nevezzük annak.A hétvé...
06/09/2026

PPKE szakmai napok - gondolatok az egyetemi napról

Nem minden viselkedés probléma.....Néha csak mi nevezzük annak.

A hétvégén a PPKE Autizmus szaktanácsadó képzésén egy gondolat különösen megérintett:

„A látható viselkedés nem feltétlenül azonos a közösen megoldandó problémával.”

Ez elsőre egyszerű mondatnak tűnik. Pedig szülőként és pedagógusként óriási szemléletváltást jelenthet.

Amikor egy gyermek sír, kiabál, elvonul, nem működik együtt vagy éppen „dacol”, könnyen azt gondoljuk, hogy ezt a viselkedést kell megváltoztatni.

De mi lenne, ha inkább azt kérdeznénk:

Mit szeretne ezzel elmondani? Mi van a viselkedése mögött?

A rendszerszemlélet arra tanít bennünket, hogy ne csak a gyermeket nézzük, hanem a környezetét, a kapcsolatait és a helyzetet is. Sokszor nem a gyermekkel van „baj”, hanem a környezet még nem tud eléggé alkalmazkodni az ő szükségleteihez.

💚 Számunkra, az Együtt, Veled, Érted Alapítványnál, ez a neuroaffirmatív szemlélet egyik alapja: nem a másság eltüntetése a cél, hanem a gyermek jóllétének, biztonságának és részvételének támogatása.

🌱 Hazavihető gondolat

Mielőtt megváltoztatni szeretnénk egy viselkedést, próbáljuk megérteni, hogy milyen szükséglet van mögötte.

💬 Ti találkoztatok már olyan helyzettel, amikor később derült ki, hogy nem is az volt a valódi probléma, amit elsőre annak gondoltatok?

🍂  Hamarosan indul az új tanév/nevelési év - A kezdés örömei és nehézségei 🍂Néhány nap múlva újra megtelnek az óvodák és...
24/08/2026

🍂 Hamarosan indul az új tanév/nevelési év - A kezdés örömei és nehézségei 🍂

Néhány nap múlva újra megtelnek az óvodák és iskolák.
Míg sok gyermek izgatottan várja a találkozást a barátokkal, másoknak – és a szüleiknek – ez az időszak szorongással, bizonytalansággal is járhat.

A neurotipikus gyermekeknél ( bár nem túl gyakori😉) természetes lehet a korai keléshez, az új szabályokhoz és a napi rutinhoz való visszaszokás. A neurodivergens gyermekek számára azonban a változás gyakran még nagyobb kihívás: új környezet, hangok, elvárások, ismeretlen emberek vagy éppen a megszokott nyári rutin felborulása mind megterhelő lehet.

Mit tehetünk a nyugodtabb tanévkezdésért?

🧡 Már most kezdjük fokozatosan visszaállítani a napi rutint (alvás, étkezés, ébredés).

💚 Beszélgessünk sokat arról, mi vár a gyermekre, és hagyjunk teret a kérdéseinek, érzéseinek.

🩷 Készítsünk közösen „iskola- vagy ovikezdő” tervet: pakolás, ruhák, kedvenc tárgy kiválasztása.

🩵 Ne várjuk el, hogy az első napok tökéletesek legyenek – az alkalmazkodás időt igényel.

💛 A legfontosabb: maradjunk nyugodtak. A gyermek a mi biztonságérzetünkből merít.

❤️ Minden gyermek más tempóban érkezik meg az új tanévbe. Nem az a cél, hogy mindenki ugyanúgy induljon, hanem hogy mindenki megkapja azt a támogatást, amire szüksége van.

Az Együtt, Veled, Érted Alapítvány idén is szeretne kapaszkodót nyújtani a családoknak – mert hisszük, hogy egy elfogadó, megértő közösségben könnyebb elkezdeni az új tanévet.

❤️💙 Ha úgy érzed, ez a bejegyzés segítséget jelenthet más szülőknek is, oszd meg velük!

🧠 AZ ÓVODÁBAN SEMMI GOND VELE, OTTHON PEDIG TELJESEN SZÉTESEIKMiért viselkedhet egészen másképp egy gyermek otthon, mint...
23/08/2026

🧠 AZ ÓVODÁBAN SEMMI GOND VELE, OTTHON PEDIG TELJESEN SZÉTESEIK

Miért viselkedhet egészen másképp egy gyermek otthon, mint közösségben?

Gyakori szülői tapasztalat, hogy az óvodából vagy iskolából érkező visszajelzések szerint a gyermek együttműködő, betartja a szabályokat, részt vesz a feladatokban, otthon viszont mintha kicserélnék. Ingerlékenyebb, ellenkezik, összeveszik a testvérével, apróságokon kiborul, vagy egyszerűen már semmihez nincs türelme.

Ilyenkor könnyű arra gondolni, hogy ha napközben képes volt szabályozni magát, akkor otthon is képes lenne rá, csak éppen nem akarja.

Pedig nem feltétlenül erről van szó.

🧠 Egy közösségben töltött nap sok alkalmazkodást kíván

Egy gyermeknek az óvodában vagy az iskolában folyamatosan igazodnia kell a környezetéhez. Figyelnie kell, követnie a szabályokat, várnia a sorára, együttműködnie másokkal, egyik tevékenységről a másikra váltania, kezelnie a társas helyzeteket, és közben a saját érzelmeit és viselkedését is szabályoznia kell.

Ehhez hozzájön a zaj, a sok ember, a rengeteg vizuális és auditív inger, valamint az, hogy nem mindig azt csinálhatja, amit éppen szeretne.

Mindez figyelmet, alkalmazkodást és önszabályozást igényel, ami a gyermekeknél még fejlődésben lévő képesség.

Mire hazaér, lehet, hogy egyszerűen elfáradt. Ilyenkor egy apró kudarc, a testvérrel kialakuló konfliktus vagy egy egyszerű kérés is sokkal nagyobb reakciót válthat ki, mint máskor.

🏠 Azért engedi el magát, mert otthon biztonságban érzi magát?

Ezzel a magyarázattal nagyon gyakran találkozhatunk, és valóban lehet benne igazság. A biztonságos kapcsolat és az ismerős környezet befolyásolhatja, mennyire kontrollálja a gyermek a viselkedését.

De nem érdemes minden otthoni kiborulást automatikusan ezzel magyarázni.

A háttérben állhat fáradtság, éhség, túl sok inger, kevés mozgás, rossz alvás, egy nehéz társas helyzet vagy egyszerűen az életkorból adódó éretlenebb érzelem- és viselkedésszabályozás. Sokszor ezek közül egyszerre több tényező is jelen van.

Ezért ahelyett, hogy rögtön megpróbálnánk megfejteni, miért viselkedik így, érdemes néhány napig a mintázatot megfigyelni. Mikor kezdődik a nehézség? Mi történt előtte? Milyen napja volt? Evett, ivott, pihent eleget? Volt lehetősége mozogni? Mindig ugyanabban a napszakban válik nehezebbé az együttműködés?

Sokszor ezekből többet megtudunk, mint magából a kiborulásból.

⏰ Az első fél óra sokat számíthat

Érdemes végiggondolni azt is, mi történik közvetlenül hazaérkezés után.

Ha egy fáradt gyermek az ajtón belépve rögtön újabb feladatokat, kérdéseket és elvárásokat kap, könnyen tovább nőhet a terhelése. Ez nem azt jelenti, hogy otthon minden szabályt el kell engedni, hanem azt, hogy segíthet egy kiszámítható átmenet a közösség és az otthon között.

Van gyermek, akinek először ennie és innia kell. Másnak mozgásra van szüksége, megint más szeretne egy kicsit csendben játszani vagy egyedül lenni.

Nem létezik minden gyermekre érvényes megoldás. Azt érdemes megtalálni, ami az adott gyermeknek segít újra olyan állapotba kerülni, amelyben könnyebben tud együttműködni.

A megértés nem egyenlő azzal, hogy mindent ráhagyunk

Ha a gyermek megüti a testvérét, közbe kell lépnünk. Ha vannak otthoni feladatai, az elvárások is megmaradhatnak.

A határok és a gyermek állapotának figyelembevétele nem zárják ki egymást.

Nem mindegy azonban, hogy minden nehéz viselkedést szándékos engedetlenségként értelmezünk, vagy megpróbáljuk azt is megérteni, miért vált az adott pillanatban ennyire nehézzé számára az együttműködés.

Egy gyermek otthoni kiborulásaiból önmagában nem lehet diagnózist felállítani.

Ha azonban a nehézségek rendszeresek, szélsőségesek, hosszabb ideje fennállnak, jelentősen megterhelik a gyermeket vagy a családot, illetve más fejlődési területen is eltéréseket tapasztalunk, érdemes szakember segítségével alaposabban megvizsgálni a hátteret.

Talán a legfontosabb, hogy amikor egy gyermek délutánra teljesen szétesik, ne csak magát a viselkedést nézzük, hanem azt is, mi vezetett odáig.

A viselkedés, amit látunk, sokszor csak a történet vége.

📌 És mi van akkor, ha éppen fordítva történik? Otthon kiegyensúlyozott, jól együttműködő a gyermek, az óvodában vagy az iskolában viszont rendszeresen nehézségek jelentkeznek. Erről szól majd a következő rész.

Ha tetszett a poszt, oszd meg másokkal is, a folytatásért pedig kövesd az oldalam 🙃



(Forrás: Antalné Fehérvári Anita TSMT Terapeuta facebook oldala)

Autizmus és ADHD konferencia, október 10.  online, ingyenes....😉 gyertek, jó lesz! ❤️💙
11/08/2026

Autizmus és ADHD konferencia, október 10. online, ingyenes....😉 gyertek, jó lesz! ❤️💙

💌 Itt a meghívód a NeuroSummitra!
Save The Date! 🔔
2026.10.10. ✦ III. ADHD és autizmus online konferencia
Túlélésből ➜ Működésbe
🔗 Regisztráció: https://snisuli.hu/step/neurosummit/

🧩 Melyik fidget eszközt válasszuk? Nem minden gyermeknek ugyanaz segít!Eg korábbi bejegyzésünkben megismerkedtünk a fidg...
04/08/2026

🧩 Melyik fidget eszközt válasszuk? Nem minden gyermeknek ugyanaz segít!

Eg korábbi bejegyzésünkben megismerkedtünk a fidget eszközök szerepével. Most nézzük meg, milyen típusok léteznek, és mi alapján érdemes választani.

👉 Tapintható (texturált) fidgetek
Például szenzoros labdák, texturált hengerek, puha vagy érdes felületű eszközök.

✔️ Azoknak a gyermekeknek lehetnek hasznosak, akiknek fontos a különböző tapintási ingerek megtapasztalása.

👉 Nyomható, összenyomható eszközök
Stresszlabdák, squishy játékok, gyurmaszerű fidgetek.

✔️ Segíthetnek a feszültség levezetésében, és sok gyermek számára megnyugtató érzést nyújtanak.

👉 Csavarható, tekerhető eszközök
Például Tangle vagy hasonló hajlítható játékok.

✔️ Az ismétlődő kézmozgás támogathatja a figyelem fenntartását és az önszabályozást.

👉 Forgatható, pörgethető eszközök
Fidget spinner, forgó gyűrűk.

✔️ Vannak gyermekek, akiknek segítenek, másokat azonban éppen elvonhatnak a feladattól. Ezért különösen fontos megfigyelni a használat hatását.

👉 Húzható, nyújtható eszközök
Rugalmas zsinórok, nyújtható figurák.

✔️ Azoknak lehetnek kellemesek, akik a folyamatos mozgáson keresztül szabályozzák a feszültségüket.

💡 Honnan tudhatjuk, hogy jó-e az adott fidget?

A legfontosabb kérdés nem az, hogy tetszik-e a gyermeknek, hanem az, hogy segíti-e őt.

Érdemes megfigyelni:
✅️ Könnyebben tud figyelni mellette?
✅️ Nyugodtabbnak tűnik?
✅️ Csökkenti a feszültségét?
✅️ Nem zavarja a társait vagy a tanulást?

Ha a válasz igen, akkor valószínűleg megfelelő eszközt választottunk. ✅️✅️✅️

❤️ Ne feledjük: a fidget nem jutalom, nem divatkellék és nem csodaszer. Egy olyan támogató eszköz, amely megfelelő használat mellett segítheti a gyermek önszabályozását és jóllétét.

💚 Minden gyermek idegrendszere egyedi. Ami az egyiknek beválik, a másiknak lehet, hogy egyáltalán nem működik. Ezért a legjobb fidget mindig az, amelyik az adott gyermek szükségleteihez illeszkedik.

Neuroaffirmatív szemléletben mindig abból indulunk ki, hogy nem diagnózisra választunk eszközt, hanem a gyermek aktuális szenzoros és önszabályozási szükségleteire. ❤️💙🧡💚

A téma következő bejegyzésében megmutatom majd Nektek, milyen saját fidget eszközeim vannak 😉



(Kép forrása: Google és Pixabay)

Egy bicikli....egy mosoly....egy új lehetőség. ❤️💙🚲Tegnap egy különleges pillanatnak lehettünk részesei.Egy helyi nyugdí...
01/08/2026

Egy bicikli....egy mosoly....egy új lehetőség.
❤️💙🚲

Tegnap egy különleges pillanatnak lehettünk részesei.

Egy helyi nyugdíjas hölgy, Valéria Tóthné Kucsera, akit a helyi közösségben szinte mindenki ismer, felkereste az Együtt, Veled, Érted Alapítványt, hogy felajánlja jó állapotú kerékpárját egy rászoruló család nagyobb gyermekének. Számára talán már nem volt rá szükség, valaki másnak viszont igazi kincs lett.

A legszebb az egészben, hogy ez a kerékpár hamarosan a közelgő bringatúránkon is új élményeket szerezhet új gazdájának.

Hálás szívvel köszönjük ezt a nemes felajánlást! Hiszünk benne, hogy a közösség ereje az ilyen aprónak tűnő, mégis óriási jelentőségű tettekben mutatkozik meg igazán.

Mert néha egyetlen adomány nemcsak egy tárgyat jelent – hanem örömöt, élményeket és összetartozást is. ❤️💙🧡💚

Készítsétek Ti is a bringákat, hamarosan szükség lesz rá....😉 🚲

Egy korábbi posztunkban az ADHD kapcsán szóba kerültek a fidget eszközök, és jeleztem hogy késöbb írok majd róla bővebbe...
29/07/2026

Egy korábbi posztunkban az ADHD kapcsán szóba kerültek a fidget eszközök, és jeleztem hogy késöbb írok majd róla bővebben.....hát akkor lássuk....😉❤️💙

🧩 Fidget játékok – divathóbort vagy valódi segítség?

Egyre gyakrabban találkozunk velük óvodákban, iskolákban, fejlesztéseken vagy akár otthon is. Popit, stresszlabda, tangle, fidget spinner... De vajon mire valók valójában?

A fidget eszközök olyan apró tárgyak, amelyek lehetőséget adnak a kéz folyamatos, ismétlődő mozgására. Ez elsőre jelentéktelennek tűnhet, pedig sok gyermek számára éppen ez segíthet abban, hogy jobban tudjon figyelni, szabályozni az izgalmi állapotát vagy levezetni a feszültségét.

💡 Fontos azonban tudni, hogy a fidget nem játék a szó hagyományos értelmében, hanem egy önszabályozást támogató eszköz.

Kinek lehet hasznos?
✅️ ADHD-val élő gyermekeknek.
✅️ Autista gyermekeknek.
✅️ Szorongó gyermekeknek.
✅️ Érzékszervi feldolgozási nehézséggel élőknek.
✅️ vagy akár bárkinek, aki egy stresszes helyzetben könnyebben megnyugszik valamilyen önstimuláló kézmozgás segítségével.

❗ Ugyanakkor nem minden fidget való mindenkinek.

Ha az eszköz elvonja a figyelmet a feladatról, hangos, látványos vagy inkább játékká válik, akkor éppen az ellenkező hatást érheti el. A megfelelő fidget kiválasztása mindig egyéni, és sokszor kipróbálást igényel.

❤️ A cél nem az, hogy a gyermek "ne mocorogjon", hanem hogy megtalálja azt a módot, amellyel biztonságosan és hatékonyan tudja szabályozni saját idegrendszerét.

📌 A következő bejegyzésünkben bemutatjuk, hogy milyen típusú fidget eszközök léteznek, és hogyan választhatjuk ki a gyermek számára legmegfelelőbbet.

Az Együtt, Veled, Érted Alapítványnál hiszünk abban, hogy minden viselkedés mögött mindig valamilyen szükséglet áll. Ha ezt megértjük, közelebb kerülünk a gyermekhez is. ❤️💙💚🧡

"Drámaian nőtt az autisták száma...." olvashatjuk a internetes portálok főcímein....de nézzünk csak a dolgok mögé...való...
28/07/2026

"Drámaian nőtt az autisták száma...." olvashatjuk a internetes portálok főcímein....de nézzünk csak a dolgok mögé...valóban nő az autista emberek száma? Vagy pontosítsunk...az autizmus diganózisok száma..🤔

Mi állhat az autizmus-diagnózisok számának növekedése mögött?

Egy 2026. július 22-én megjelent amerikai vizsgálat 171.134 gyermek, serdülő és felnőtt egészségügyi adataiban követte az újonnan rögzített autizmus-diagnózisok alakulását 2016 és 2024 között.

Az eredmény első látásra meglepő.

A fiúknál és férfiaknál az új diagnózisok gyakorisága nem emelkedett: összességében stabil maradt vagy csökkent. A lányoknál és nőknél viszont 2020 után jelentős növekedés következett be.

A legnagyobb változást a serdülő lányoknál találták: körükben az újonnan rögzített autizmusdiagnózisok gyakorisága 2020 és 2024 között évente átlagosan több mint 22%-kal emelkedett.

A lányok és nők ráadásul átlagosan 3,4 évvel később kapták meg a diagnózist, mint a fiúk és férfiak.

Mit jelenthet mindez?

A kutatás eredményei arra utalnak, hogy az autizmus diagnózisok számának emelkedése legalább részben nem valamennyi társadalmi csoportot egyformán érintő változás, hanem korábban fel nem ismert lányok és nők késői azonosítása.

Az autizmust hosszú időn keresztül elsősorban a fiúknál gyakrabban megfigyelt viselkedésminták alapján ismertük fel.

A lányok ezzel szemben gyakran:
– erősebben törekednek a társas beilleszkedésre;
– megfigyelés és utánzás útján tanulják meg a társas viselkedés szabályait;
– kívülről elfogadottabbnak látszó, de szokatlanul intenzív érdeklődést mutatnak;
– kétszemélyes helyzetben jól kompenzálnak;
– nehézségeiket maszkolással, „rejtőzködéssel” fedik el.

A felszínen ezért akár megfelelően alkalmazkodónak is tűnhetnek. A kompenzáció azonban jelentős mentális erőfeszítést igényelhet. Serdülőkorban, amikor a kortárskapcsolatok összetettebbé, a társas elvárások pedig egyre nagyobbá válnak, a korábban működő stratégiák elégtelenné válhatnak.

Ilyenkor gyakran nem maga az autizmus kerül először előtérbe, hanem annak következményei:
– szorongás,
– depresszív tünetek,
– kimerülés,
– iskolai visszahúzódás vagy iskolába járási nehézség,
– kortárskapcsolati problémák,
– esetenként önsértés vagy evészavar.

A vizsgálat nem bizonyítja, hogy az autizmus „valódi” biológiai előfordulása nőtt vagy nem nőtt. A kutatás az egészségügyi dokumentációban elsőként rögzített diagnózisokat elemezte, nem végezte el a teljesen új, standardizált vizsgálattal igazolt diagnózisokat.

Azt viszont meggyőzően mutatja, hogy az újonnan felismert esetek összetétele megváltozott.
A növekedés jelentős részét a lányok és nők késői diagnosztizálása adta, miközben a férfiaknál nem mutatkozott hasonló emelkedés.

Ez egyszerre jó és rossz hír.

Jó hír, mert egyre több, korábban félreértett vagy más diagnózisok mögött elvesző lány és nő juthat megfelelő magyarázathoz és támogatáshoz.

Rossz hír, mert a többéves diagnosztikus késés azt jelenti, hogy sokan hosszú időn keresztül úgy próbálnak megfelelni a környezet elvárásainak, hogy saját nehézségeik valódi háttere ismeretlen marad.

A helyes következtetés ezért nem az, hogy minden szorongó, visszahúzódó vagy társas nehézségekkel küzdő serdülő lány autista.
Hanem az, hogy az autizmus lehetőségét náluk sem szabad kizárni pusztán azért, mert jól beszélnek, keresik a társas kapcsolatokat, van szemkontaktusuk, vagy a rendelőben megfelelően együttműködnek.

Az autizmusdiagnózis nem egyetlen tüneten és nem egy kérdőív eredményén alapul.
A fejlődés egészének, a gyermekkori előzményeknek, a kortárskapcsolatoknak, a különböző élethelyzetekben mutatott működésnek és az esetleges társuló pszichiátriai problémáknak az együttes értékelésére van szükség.

( Forrás: Dr.Sófi Gyula gyermekpszichiáter facebook oldala)

Cím

Felsolajos
6055

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Együtt, Veled, Érted Alapítvány új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Az Iskola Elérése

Üzenet küldése Együtt, Veled, Érted Alapítvány számára:

Parancsikonok

Megosztás

Kategória