Kolibri Gyógypedagógiai Fejlesztő

Új diagnosztikai hely Budapesten

https://www.facebook.com/share/p/1HT8SC1YS4/?mibextid=wwXIfr

Elindulunk Budapesten, már lehet jelentkezni, előjegyzésbe kerülni!
Jelentkezés az alábbi linken lehet:
https://forms.zohopublic.eu/rizoriuskft/form/gyflbejelentkezs/formperma/1MR2CxPLg5WPxb9AA40237vYk7JYhz7QW9OTFZhJCcs

A dallamtapadás mindenki számára ismerős jelenség, de az autista embereknél ez néha úgy néz ki, mintha non-stop rádió szólna a háttérben – ahol gyakran még a csatornát sem mi választjuk ki. 📻🌀
De miért nem tudjuk „kikapcsolni” ezt a belső lejátszási listát?
🎶 Stimmelés: Egy-egy harmonikus dallam vagy jó ritmus kifejezetten kellemes inger lehet az idegrendszernek. Az agyunk visszajátssza, mert jó érzés, és segíthet az önszabályozásban vagy a szorongás csökkentésében.
🗣️ Zenei echolália: Az echolália nemcsak a beszédre terjedhet ki, hanem dallamok, hangok és zenei foszlányok ismétlésére is. Ez gyakran szubvokálisan (csak gondolatban, „belül”) történik.
🎯 Monotropizmus: A dallamtapadás tökéletes példája annak, hogyan ejtheti túszul a monotróp figyelmet egy inger. Ritkán ragad be egy teljes dal: leggyakrabban egy 3–10 másodperces fülbemászó részletet (refrént vagy riffet) ismétlünk. Mivel a figyelmi váltás nehezített, a lezáratlan zenei részlet egyfajta „hibakódot” generál az agyban: beszorul egy úgynevezett "fókuszalagútba", és folyamatosan pörgeti a mintát, mert így próbálja feloldani azt.

Milyen zene vette át legutóbb teljesen az uralmat a fejetekben? 🎵 Csináljunk egy közös „lejátszási listát” a kommentekben!👇💬

Lakhatási lehetőségek felnőtt autista emberek számára:

Lakhatási lehetőségek – Hol és hogyan élhet egy autista ember? - MARS Alapítvány Bár a lakhatás alapvető emberi jog, az autista gyermekek és felnőttek esetében a megfelelő lakóhely megtalálása az egyik legkomplexebb kihívás. Nem mindegy, hogy kiskorú vagy nagykorú családtagról beszélünk, és az sem, hogy a felnőtt fiatal milyen jogi státusszal (gondnokság va...

SZEPTEMBERI KÉPZÉSEK 🍂

Hamarosan ellindul az őszi szezon! Szeptemberben rögtön öt képzéssel várjuk a szülőket és szakembereket.

Lesz szó az autisztikus gondolkozásról, autizmus spektrum állapotokról, a korai fejlesztés lehetőségeiről 1,5-6 éves korban és a mesterséges megtermékenyítéstől a szülés utáni depresszióig.

👉 A pontos dátumok, részletek és jelentkezés:
https://webshop.vadaskert.hu/kepzesek/

Felnőtt ADHD és autizmus diagnosztizálás!

🔔Felnott Autizmus Adhd Diagnosztika indul a Borsmama Alapítvány a neurodiverzitásértnál 2026 novembertől! ❤️🩵🌈

🌈Dr.Somogyi Anikó pszichiáter neuroaffirmativ szemléletben dolgozó szakorvosként, naprakész tudással, közvetlen stílusával és több tízéves tapasztalattal várja a klienseket.

Hálásak vagyunk, hogy alapítványunkat
(is) választotta munkája helyszínéül! 🙏

Időpont foglalás már most is lehetséges őszre itt:
📩[email protected]

Családtagként leginkább ijesztő viselkedés

💥🌪️Önsértő viselkedés autizmusban💥🌪️

Sajnos tudjuk, hogy autistáknál gyakran előfordulnak az önsértő viselkedések.

Példák: üti magát, rágja az ujjait, tépkedi a haját, belevájja a körmeit a bőrébe stb., harapdálja a kezét

❓Miért teszi ezt egy autista❓

Ennek sok oka lehet:

🔶 erős érzelmek, érzések, amikkel nem tud másképp megküzdeni: ez lehet testi érzet, lehet valamilyen negatív érzelem, frusztráció, félelem, szorongás

Az autisták ezeket a testi érzeteket és érzéseket nagyon erősen érezhetik, és, hogy ezeket elnyomják önsértést végeznek, mert úgymond az önsértésből eredő fájdalom valamennyire elnyomja az eredeti rossz érzést, amitől nem tud szabadulni.
Vagyis ez egy rossz megküzdési stratégia.

🔶 kompulzió:

Autistáknál előfordulhat kényszeres kompulzív viselkedés, amikor erős késztetést éreznek arra, hogy megtegyenek valamit, és azt nem tudják legátolni. Ilyen lehet az önsértés is. Jön egy kompulzív késztetés az adott viselkedésre, lehet nem is akarja azt megtenni, de azt érzi muszáj, meg kell tennie, nem tud ellenállni neki.
Ez lehet bármilyen önsértő dolog, mint az ujjai rágása, nyelv-száj harapdálás, fej ütése
De sokszor ezek sem maguktól jönnek, hanem ezek mögött is ott van valami. Szorongás. Frusztráció. Félelem.
Ebben a kompulzív viselkedésben kutatások szerint különböző ingerületátvivő anyagok zavara állhat, mint a dopaminé, szerotoniné.

🔶 ingerkeresés:

Vannak olyan autisták, akik gyakran alul stimuláltak. Sok és folytonos szenzoros stimuláció kell nekik, ahhoz, hogy jól legyenek.
Pl.: mély nyomás érzés, fények, illatok, látványok, mozgás
Ha ezek nincsenek meg, alul stimulált lesz, az idegrendszere szabályozatlan állapotba kerül és annak érdekében, hogy vissza álljon a rend önsértést végez. Mert a fájdalom az egyik legerősebb szenzoros inger.
Tehát ingert keres. Csak rossz módon. Mert nincs más lehetősége abban az alul stimulált helyzetben.
A fájdalom nem jó inger. De egy frusztrálódott, kétségbeesett szenzoros ingerekre kiéhezett autistának olyankor a fájdalom is jó. Mert erős inger. Nagyon erős.

🔶 túlstimuláció:

Igen, ilyenkor is lehet ez a viselkedés. Mert annyira túl van telítve ingerekkel, hogy ahhoz, hogy levezesse ezt a rengeteg energiát, ami zsong benne önsértéshez folyamodik.

🔶 ha nem tud kommunikálni:

Ha egy autistának nincs lehetősége, útja, módja kommunikálni azt amit érez, amit szeretne, az szörnyű frusztrációt tud szülni, azt az érzést, hogy senki sem érti meg, hogy ő el akarja mondani mi van vele, de nem tudja.. ilyenkor az önsértéssel tud kommunikálni. Ezzel hívja fel magára a figyelmet, hogy ‘Hé bajom van, gond van, de nem tudom elmondani, nem figyeltek rám, nem értitek, kérlek segíts!’
Ezt próbálja neked elmondani.
Ha máshogy nem megy, egy extrém viselkedéssel, mint az önsértés.
De! Ez sosem direkt manipuláció!
Ez egy segélykiáltás szavak nélkül.

Az önsértő viselkedéseket lehet ritkítani és a késztetést átcsatornázni másba autizmus, szenzoros specifikus terápiák segítségével.
Nincs minden veszve.
Sőt. Lehet komoly javulásokat is elérni.
Érdemes autizmus specifikus gyógypedagógus, terapeuta, szakember segítségét kérni.
Van, amikor pszichiáter gyógyszerbeállítással tud segítséget adni, ami van akinél sokat segít és csökkenti az ilyen viselkedés előfordulását, vagy intenzitását.

Az autista önsértés valós és komoly dolog.
Nagyon nehéz vele.
Átérzem. Tudom min mentek keresztül.
Nem vagytok egyedül vele!
És igen, lehet jobb!
Kérlek ne adjátok fel, mert segítség mindig érkezhet!

(kép forrása: https://lucysanctuary.com/self-harm-autistic-young-people)

A vèdőfaktorok, amik a felnőttkori magasabb életminősèget segítik.
Szigethi Zsófi Nikkelbolha: autizmus- és ADHD-specifikus támogatás oldaláról kiemelve:

“Sok kutatás mutatja azt, hogy a felnőtt ADHD-s emberek közül sokan magas életminőséget, sikeres kapcsolatokat, elégedettséget és jó mentális egészséget érnek el.

A védőfaktoroknak, amik által ez elérhető, több szintje van:

💚 Egyéni szint: reziliencia, önismeret, érzelemszabályozás, végrehajtó funkciók. Ezeknek nem az objektív, hanem viszonyos jó működése számít, és ne felejtsük el, hogy fejleszthető képességekről van szó.

💚 Családi szint: biztonságos kötődés, támogató szülői attitűd, pszichológiai biztonság.

💚 Iskolai szint: inkluzív pedagógia, erősségalapú szemlélet, sikerélmények.

💚 Kortárs szint: elfogadás, barátságok, közösségi beágyazottság.

💚 Társadalmi szint: hozzáférés a diagnózishoz, támogatásokhoz és mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz.”

Tegyünk ezekért!

https://open.spotify.com/episode/4EdfJGkI9e7aTtOQpCmO2e?fbclid=IwZnRzaASR3YZleHRuA2FlbQIxMQBzcnRjBmFwcF9pZAo2NjI4NTY4Mzc5AAEeuouiiw5YqzLY7kNhAF6u_IwBKUX9_kD-azpkuglqmcaRb_HHAlJrdEmwg2s_aem_NUeXMrKUEIT_qVzu8JTR6g

Autizmussal élni fiatal felnőttként (2026.04.20.) Gyerekekről felnőtteknek-Vendég a háznál · Episode

https://www.facebook.com/share/p/1EWiyuy8va/?mibextid=wwXIfr

Nekünk a CSEND...

Már régóta úgy gondolom, hogy a csend hihetetlenül fontos része kell, hogy legyen az életünknek, különösen, ha neurodiverz gyerekkel élünk. Az a csend, amikor "semmi"van.
Nálunk ez úgy teremtődik meg, hogy amikor látom, hogy mindenki(vagy akár csak egy valaki) telítődött az ingerekkel – és ezt szinte tapintani lehet a levegőben –, akkor egyszerűen minden zajt kikapcsolok. A zene elhallgat, a TV kikapcsol, a hangos tevékenységeket próbálom lekeverni és hagyjuk, hogy a csend megérkezzen.
(Természetesen sem mobil, sem tablet nem lehetne, de ezt nálunk még nem ismerik.)

Kezdetben persze nem volt könnyű, még nekem sem. A neurodiverz gyerekem pedig különösen nehezen tudott ezzel mit kezdeni. Nemcsak fura volt számára az unalom, hanem szinte vergődött benne, mint egy partra vetett halacska, 40 percen át. Láttam rajta, hogy mennyire zavarja az üresség érzése, amit rajtam kért számon és utálta az egész világot.
Kitartottam és rutinná próbáltam alakítani, mert azt éreztem, ez egy hatalmas befektetés lesz mindenki számára.

Ilyenkor minden érvényes, csak arra szoktam őket kérni, hogy próbáljunk halkabban beszélni, lassabb játékokat választani, és kicsit lelassulni. Igyekszem ebben példát mutatni nekik: akár csak egy könyvvel leülök a fotelbe, és megmutatom, hogy ilyenkor lehet ezt is választani, nem kapcsolódni, nem beszélnigetni... A csend így egy közös nyugalmi állapottá válik, ahol mindenki megtalálhatja a saját tempóját.
Ilyenkor egyébként fizikailag is, egy lágyabb kapcsokodást élek meg az ADHD-ban érintett fiammal. Ez egy extra ajándék számomra a csendtől. Úgy szoktam hívni, hogy hozzáférést kapok. 🙂

Nekem ezek a pillanatok a legértékesebbek. Nemcsak pihenést ad, hanem teret is arra, hogy a gyerekek – és mi magunk is – egy kicsit lelassuljunk és visszataláljunk önmagunkhoz és az értékes beszélgetésekhez.
A semmi lesz a MINDEN.❤️
Igyekszem úgy gondolni ezekre az órákra, mint egy edzésre vagy főzésre. Szükség van rá. Hetente legalább kétszer van egy-két óránk, amikor a teljes csendé a főszerep, és nem akkor amikor pihenő idő van, szándekosan inkább aktív időszakot választok.

Egy neurodiverz gyerek számára ez különösen fontos, hiszen az ingerek sokszor túlságosan intenzívek. Ez a biztonságos, zajmentes tér segít nekik feldolgozni a világot, megnyugodni, és összhangba kerülni önmagukkal, vagy éppen másokkal. Újrahangolnják magukat.

❤️
Eszter