15/09/2026
https://www.dropbox.com/scl/fi/jrulgftqxqjuxtere77ql/MeghivoRogerWilliams.pdf?rlkey=j842d4hoggko3ke2r22ugvqfx&e=1&dl=0
Az 1620-as évektől kezdve a „zarándok atyák” és követőik az Újvilágba, Új-Angliába indulnak, abban a reményben, hogy hitüket szabadon gyakorolhatják. A puritán közösségeken belül azonban hamar megjelennek a nézetkülönbségek: egyes, szigorúbb kálvinista irányzatok nemcsak az egyház, hanem a kolónia politikai irányítására is igényt formálnak, ami szükségszerűen a lelkiismereti szabadság korlátozásához vezet. E viták egyik legélesebb összecsapása John Cotton és Roger Williams között bontakozott ki. Míg Cotton egy teokratikus berendezkedés híve volt, addig Williams következetesen az egyház és az állam szétválasztása, valamint a lelkiismereti szabadság mellett érvelt. Bár mindketten a Bibliára hivatkoztak, eltérő értelmezési alapokon álltak: Cotton az ószövetségi mintát tekintette irányadónak, Williams viszont azt Krisztusban beteljesedett előképnek látta. A konfliktus következményeként Williams 1635-ben elhagyta a Massachusetts-öböl gyarmatot, és megalapította Rhode Island kolóniáját, valamint annak központját, Providence-et – a vallásszabadság egyik első intézményesített példájaként.
A Cotton és Williams közötti vita évtizedeken át gyűrűzött tovább, számos jelentős művet eredményezve. Közülük kiemelkedik Williams most először magyarul olvasható írása, Az üldözés véres tana, amely a vallási és lelkiismereti szabadság egyik korai és meghatározó dokumentuma. E mű több évtizeddel megelőzi John Locke vallási toleranciáról írt híres értekezését, és hatása kimutatható Thomas Jefferson gondolkodásában, így közvetve az amerikai és a modern nyugati szabadságeszmény alakulásában is. Kevésbé ismert, ám annál figyelemreméltóbb, hogy John Milton és Roger Williams leveleztek egymással, s valószínűleg személyesen is találkoztak. Nem véletlen egybeesés, hogy Milton sajtószabadságot védelmező műve, az Areopagitica, valamint Williams írása egyaránt 1644-ben jelent meg Londonban – mintegy párhuzamos tanúságaként a lelkiismereti és szellemi szabadságért folytatott küzdelemnek. Ez a kötet nem csupán egy történeti vita dokumentuma, hanem a szabadság eszméjének egyik korai, megrendítően aktuális megszólalása.
Shared with Dropbox