Csepel természeti értékei

Most olvastam a hírt, hogy tegnap délután Csepelen, a hárosi rész fölött, egy fakókeselyűt láttak körözni:
http://birding.hu/megfigyeles/adatlap/798103
Hazánkhoz viszonylag közel, Horvátországban költ ez a faj, úgyhogy minden évben többször is előkerül nálunk néhány példánya. A mellékelt fotót még 2016-ban készítettem, ez a két fiatal madár több napot töltött a szomszéd kerületben, Budafokon, egy ipari kémény tetején (a rossz idő miatt pihentek meg hosszabb időre).

Királyerdőben lakom, a múlt éjszaka kuvik ébresztett fel. A kerület határában, a felsőtagi részen több pár is költ, sőt, 2017 őszén egy madár több hétig a házunk környékén tartózkodott. Kedvenc helye az egyik tetőre szerelt napelem alatt volt. Elképzelhető, hogy rendszeresen előfordul Csepelen belül, akár még költhet is egy-egy elhagyatott épületben.

A kis termetű füleskuvik az egyetlen vonuló bagolyfajunk, a telet Afrikában tölti. Hazánkban folyamatosan terjeszkedik, Budapesten több helyen is költ. Csepelről eddig hiányzott, azonban tegnap reggel Török János egy elpusztult példányt talált a Hollandi úton. A madár mumifikálódott állapotban volt, bal lábán pedig gyűrűt viselt. 3 évvel korábban, Nagytarcsán gyűrűzték fiókaként. Jellegzetes füttyögése alapján könnyű felfigyelni a faj jelenlétére, ezért tavasszal érdemes lesz hallgatózni, elsősorban a Duna mentén.

Tegnap egy színes gyűrűs tojó karvalyt sikerült fotóznom a csepeli Kisduna-parton. 2015-ben gyűrűztük fiókaként, a mostani megfigyelés helyétől néhány száz méterre. Azóta már sokszor szem elé került, nagyon ragaszkodik a területhez. A Gyűrűzőközpont adatai szerint ez az 5. legöregebb itthoni gyűrűs karvaly! Majd figyelemmel kísérem, hátha sikerül megszerezni az első helyet!

Elhagyták a fészket az erdei fülesbagoly fiókái, eleségkérő, éles sivítozásuk sok helyen hangzik fel esténként. Ez a bagolyfaj abszolút megtalálja az életterét a városi környezetben, kerületünkben is biztosan minden évben költhet akár 5-10 pár. A fiókák még a röpképességük elérése előtt szétmásznak a fészekből (ez általában elhagyott szarka, vagy varjúfészek). Ilyenkor nem szorulnak segítségre (maximum ha a földre kerülnek, akkor érdemes felrakni őket valami faágra), a szüleik tovább etetik őket.

Tegnap egy mókust sikerült megfigyelnem a Tamariska-dombon. Elég ritkán látom Csepelen ezt az emlőst. Gyerekkoromból emlékszem még, a feketefenyőkön fordult elő néha, illetve pár éve a Jedlik Ányos Gimnázium kertjébe szaladt be előttem egy példány.
A Népligetben és a Margitszigeten gyakori, ez a fotó is az utóbbi helyen készült.

A Királyerdői református templom kertjében 2 éve figyeltem fel először óriás tőrösdarazsakra; nagy örömömre ma ismét láttam 2 repkedő hím példányt (a nőstények feje világos, okker színű). Európa legnagyobb darázsfaja, hazánkban védett (50 000 Ft természetvédelmi értékkel).
A darázslárvák az orrszarvúbogár lárváiban fejlődnek ki, ezért lehet ezt a fajt rendszeresen korhadt fák környékén megfigyelni. Félelmetes mérete és neve ellenére rendkívül békés faj.

Kitört a bankaháború. Néhány napja tart a nézeteltérés 2 hím madár között.