Somosi Ambrus - logopédus, beszédtanár, mentálhigiénés szakember

Oktató leszek a Pécsi Tudományegyetem új, művészi beszédtechnika képzésén. Igazán megtisztelő, gyertek, tanuljatok!🥰

Hang, jelenlét, hatás – művészi beszédtechnika képzés indul a PTE Művészeti Karán A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara 2026. októberében "Művészi beszédtechnika" címmel új szakirányú továbbképzést indít. A képzés szakmai felelőse Dr. Ill...

A beszédhang az egyik legizgalmasabb logopédiai és beszédtechnikai terület. Mindannyiunk hangja teljesen egyedi — akár az ujjlenyomatunk —, ezért személyazonosításra is alkalmas. Előfordul, hogy egy ismeretlen számról érkező hívásnál elég egy nevetés vagy egyetlen köszönés ahhoz, hogy azonnal tudjuk, ki keres minket.

A hangképzés összetettségéből adódóan azonban számos tényező hatással van hangunk egészségére. Egy gyönyörű tengerparton, sós-párás levegőben, mezítláb sétálva és felszabadultan beszélve a hangunk könnyedebben, szinte stúdióminőségben szólal meg. A stresszes hétköznapokban, nagy terhelés alatt, városi környezetben, refluxos vagy allergiás állapotban azonban azt tapasztalhatjuk, hogy hangunk szabadsága, csengése és terhelhetősége jelentősen romlik: elfáradhatunk, berekedhetünk, beszűkülhet a hangadásunk.

Szakemberként számos olyan emberrel találkozunk, akiket fontos támogatnunk abban, hogy kihívást jelentő kommunikációs helyzetekben is meg tudják őrizni hangjuk egészségét és biztonságát. Pedagógusokkal, előadókkal, énekesekkel, színészekkel vagy bárkivel, aki számára fontos az igényes és hatékony verbális kommunikáció.

A hangképzésre ható tényezők sokszínűsége miatt a támogatásnak is komplexnek kell lennie. Hatékonyabban segíthetjük a hozzánk fordulókat, ha a fizikai és beszédtechnikai szempontokon túl eszközöket tudunk adni az akut stressz, a lámpaláz vagy akár a reflux kezeléséhez, valamint ha átfogóbb (és orvosilag megalapozott) tudásunk van arról is, hogyan változik a hang az életkor előrehaladtával.

Weöres Sándor: Haragosi

Fut, robog a kicsi kocsi,
Rajta ül a Haragosi,
Din don diridongó.

Ha kiborul az a kocsi,
Leröpül a Haragosi,
Din don diridongó.

Fut a havon a fakutya,
Vele fut a retyerutya,
Din don diridongó.

Ha kiborul a fakutya,
Leröpül a retyerutya,
Din don diridongó.

Mentálhigiénés tanácsadás terápiás (jelölt) kutyával 🥰 Inspiráló hétfőt Mindenkinek! ☺️🐾

Vettem.
Vettem egy kávét.
Vettem egy mandulás-rizstejes kávét.
Vettem egy mandulás-rizstejes kávét tejszínhabbal.
Vettem egy mandulás-rizstejes koffeines kávét tejszínhabbal a kávézóban.
Vettem egy mandulás-rizstejes koffeines kávét tejszínhabbal a sarki kávézóban.
Vettem egy mandulás-rizstejes koffeines kávét növényi tejszínhabbal a sarki, izlandi-zúzmós kávézóban.
Vettem egy mandulás-rizstejes koffeines kávét növényi tejszínhabbal és barna cukorral, a sarki, izlandi-zúzmós kávézóban.
Vettem egy mandulás-rizstejes koffeines olasz kávét, növényi tejszínhabbal és barna cukorral a sarki, izlandi-zúzmós kávézóban.
Vettem egy mandulás-rizstejes koffeines olasz kávét, növényi tejszínhabbal és barna cukorral, a sarki, izlandi-zúzmós kávézóban a naplementében.
Vettem egy mandulás-rizstejes koffeines olasz kávét, növényi tejszínhabbal, barna cukorral és agavé sziruppal a sarki, izlandi-zúzmós kávézóban, a naplementében.
Vettem egy mandulás-rizstejes koffeines olasz kávét, növényi tejszínhabbal, barna cukorral és agavé sziruppal a sarki, izlandi-zúzmós kávézóban a naplementében, de sajnos kiborítottam.

Éljenek az édesanyák!
Gondoljunk ma a speciális szükségletű gyermekek szüleire, anyukáira is.

Minden anya sok kihívás elé néz. Dolgozik, elvégzi a házimunkát, segít a tanulásban, valamint párkapcsolatában is igyekszik helytállni (szinte megúszhatatlan a szerepkonfliktus.)

Egy “tipikustól eltérő” gyermek szülője emellett egyéb nehézségeket is tapasztal. A “klasszikus” anyai feladatok mellett el kell fogadnia egy diagnózist, amely akár évekig is tarthat. Emellett nap-mint nap szembesülhet kihívásokkal, legyen szó iskolakeresésről, fejlesztő szakemberek felkutatásáról, a rengeteg plusz logisztikáról, anyagi kihívásokról, vagy a gyermeket érő bántalmazásról.

Sokszor csodálattal figyelem, hogy ezek az oroszlán anyukák mennyire reziliensek, kreatívak és fáradhatatlanok!

Szerencsére egyre többször látok ugyanilyen édesapákat is, bár az sem ritka, hogy teljesen egyedül maradnak az anyák.

Éljenek tehát a szuperhős szülők, akik valójában elég jó szülők. ❤️

Már gondolkozom azon a szülőcsoporton, ami egy kis szabad levegőt és támogatást nyújthatna számukra.

Oli tudja, hogy komoly feladat hárul majd rá, mint koterapeuta. Viszont tanulni nem szeret, ezért kipróbálta a “berakom a párnám alá” módszert, hátha megszerzi a tudást reggelre. ☺️☺️☺️

Közeledvén a húsvéthoz, a legtöbb fiú gyermek tanítványomnak kerestem, vagy írtam locsolóverset. Mivel még néhány hangot meg kell tanulnunk, ezért nem tudtunk nyúlni a klasszikus szövegekhez.

Nagy öröm a szülők számára, hogy a korábban szinte érthetetlenül, de legalábbis számtalan hanghibával beszélő srácok verbalitása hónapról hónapra fejlődik és alakul, egy ponton túl pedig már verset is tudnak szavalni. A beszéd és a hatékony kommunikáció elengedhetetlen az emberi érintkezésben.

Talán nincs is hasonló hivatás - mint a logopédia - ahol ilyen gyorsan ilyen látványos változást lehet elérni a gyermekek, vagy felnőttek életében. Talán ezért is maradnak ilyen fiatalosak a logopédusok akár nyugdíjas korukra: a folyamatos sikerek és pozitív visszajelzések ápolják a lelket és azt üzenik:
van értelme annak, amit csinálsz. 💚

Íme egy vicces példa (R hang nélkül):

Egy gondolat bánt engemet,
Elfeledtem szövegemet.
Ezennel zeng a szó kedvesen,
Húsvét van ma, szép nefelejcs.

Olivérrel áldott húsvétot kívánunk Mindenkinek!💚
🐇🥚🐣🪺🐑

A dadogás lelki aspektusairól
Elfogadás-terápia

Már több éve foglalkozom dadogásterápiával – ez egy rendkívül hálás és kreatív logopédiai terület. Számos dadogásterápiás módszer létezik, amelyek alapvetően a légzéssel, hangadással, beszédritmussal vagy különféle kompenzatórikus működésekkel foglalkoznak (fluency shaping, stuttering modification). Minden ember más, mindenkinek más válik be, a kimenetelt pedig sok esetben nem tudjuk előre megítélni: bizonyos esetekben elérhető a tartós tünetmentesség, máskor „csupán” a megakadások és görcsök intenzitása vagy időtartama csökken.

A modern kutatások a dadogást neurofejlődési jelenségként írják le, amelynek kialakulásában genetikai, idegrendszeri, beszédmotoros és pszichoszociális tényezők egyaránt szerepet játszanak. Éppen ezért áldásos, ha a terápia sem egyetlen fókuszra épül: nem koncentrálhatunk kizárólag magára a beszédritmusra és a beszéd folyamatosságára.

Egy felelős szakember nem ígérhet biztos “gyógyulást”, hiszen nem egy klasszikus értelemben vett betegségről van szó, hanem egy sajátos fejlődési útról.
Nagyon sok esetben jelennek meg különféle elkerülő viselkedések. Sok dadogó gyermek és felnőtt a környezet negatív visszajelzései, minősítései, vagy a támogató légkör hiánya következtében visszahúzódik, és elkezdi kerülni a kommunikációs helyzeteket. Nem jelentkezik az órán, kevésbé nyitott a társai felé (vagy akár ki is közösítik), nem mondja el a véleményét, kevesebbet mesél és beszél, adott esetben nem megy el informális programokra, például osztálykirándulásra vagy csapatépítő tréningre.

Ide tartozik a logofóbia is: a beszédtől vagy a beszédhelyzetektől való félelem. Ez különösen gyakori lehet telefonhívásoknál, autoriter vagy idegen személyekkel való kommunikáció során, illetve nagy téttel járó helyzetekben (például vizsgákon, számonkéréseknél, állásinterjúkon vagy akár egy hivatalos ügyintézésnél).

Az elkerülő viselkedésekben gyakran keverednek különféle technikák és stratégiák, miközben erőteljesen megjelennek olyan gondolatok is, mint például: „Mi van, ha megakadok?”, „Mit fognak gondolni, ha nem tudom elmondani a nevem?” Az ilyen negatív gondolatok fokozzák az izomtónust, felületesebbé teszik a légzést, és növelik az idegrendszer készenléti, úgynevezett „üss vagy fuss” állapotát. Ebben az állapotban még dadogás nélkül is rendkívül nehéz megszólalni – gondoljunk csak arra, amikor felkészülés nélkül kell előadást tartanunk vagy interjút adnunk.

A beszédtechnika fejlesztése mellett tehát rendkívül fontos, hogy megelőzzük vagy oldjuk a társas-kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó negatív érzelmeket. A BeszÉLJ Egyesület szervezésében volt lehetőségem meghallgatni Vivian Sisskin előadását, amelyben a dadogással kapcsolatos elkerülés csökkentéséről beszélt. Egyik legszemléletesebb példája az volt, hogy az, hogy valaki dadog, pontosan olyan – nem akaratlagos – jellemző, mint az, hogy milyen színű a haja. Ennek analógiájára folyamatos beszéd esetén sem érdemes külön megdicsérni a dadogókat, hiszen ez kicsit olyan, mintha azt mondanánk: „Milyen szép szemed van!”

Egy dolog azonban biztos: sokkal nehezebb rendezni a dadogáshoz való viszonyunkat addig, amíg arra legyőzendő mumusként, valami feltétlenül negatív, megszüntetendő rosszként tekintünk (akár szülőként, akár érintettként). Nem tartom reálisnak az amerikai filmekben gyakran megjelenő „Nézz a tükörbe és fogadd el magad!” típusú tanácsokat. Ugyanakkor egy hosszabb, kitartó önismereti folyamat során eljuthatunk oda, hogy képesek legyünk elfogadni önmagunkat attól függetlenül, hogy éppen milyen intenzitású tüneteket tapasztalunk. Paradox módon a dadogás – vagy bármely más sajátosságunk – elfogadása sok esetben a tünetek enyhülését is segítheti. („Merj dadogni!”)

Mindezek mellett hihetetlenül fontosnak és elengedhetetlennek tartom, hogy a környezet is minél megértőbb és támogatóbb legyen. Ezért dolgozunk a családdal és a tágabb környezettel is. Jó lenne, ha egyre inkább azt képviselnénk az életben: nem baj, ha valaki más. Aki rendben van önmagával, és akinek a helyén van a szíve, az nem bánt másokat.