Ahogy a világ, én is változom és szeretnék az oldal követőinek aktívabb felületet nyújtani. Szívből remélem, hogy továbbra is érdekesnek találjátok majd. Kiaran
Gondolatok, képek, filozófia, hagyományok, személyes írások az eddig érintett témákban (is). Az oldal ismét megújul. Ezen okokból, az oldal a továbbiakban tulajdonképpen gondolatbörzeként működik tovább. Az eddigiektől eltérően több lesz a saját írásaimból, amelyeket gondolatébresztőnek szánok az itt eddig is szereplő témákkal kapcsolatban, pár új terület mellett. Az oldal új neve még az Aranysepr
ű korszakában, egy általam kitalált név volt, utalva az élet virága motívumra és annak jelentéseire. Előzmények:
Az Aranyseprű gyógyfüvesház és boszorkányos kellékek kicsiny boltja egy különleges hely volt, mely a Belváros szívében, a Ferenciek terén várta az igényes Vevőket. Sajnos 2016-ban teljesen megszűnt, mint bolt. Az üzlet profilja kettős volt. Központjában a gyógynövényekkel és egyedi keverékekkel, kiegészítve a különböző mágikus hagyományokhoz köthető tárgyakkal, kiegészítőkkel. Az oldalt annak reményében hagytam meg, hogy talán egyszer, más formában tovább folytatom.
2022
Az Aranyseprű oldala a továbbiakban kissé átalakul. Nevét változtatás nélkül meghagyom. Részben azért, mert valóban terveim között szerepel a jövőben a folytatás, részben pedig azért, mert több körös átgondolás után arra jutottam, így is lefedi azt, amire használni szeretném. Jelen esetben azonban, a boszorkányos kellékek nem tárgyi eszközökként jelennek majd meg és nem is klasszikus értelemben vett bolt lesz, mint az Aranysperű eredetileg. Egyéni és egyéb útjaim az évek során rengeteg terület felé vittek, amelyekből sok meg is maradt az érdeklődési körömben, sok pedig átalakult különböző okok miatt. A motívációm közzéppontjába azonban mindig szerepelt és központi helyet foglalt el az útkeresők segítése. Ugyanis pontosan tudom, a társadalom szerint nem átlag felfogású személyként, hogy mennyire nagyon nehéz sokszor a rengeteg információ között megtalálni a saját fejlődésünket elősegítő, vagy energiát adó infókat. Legyen az akár egy könyvajánló, vagy csak egy oldalnyi idézet valahonnan, ami pont jókor, pont jó helyen kerül az utunkba. Tehát, jó helyen jársz, ha sokszor úgy érzed, kilógsz a sorból. Ha szenvedélyesen imádod a természetes, érdekel és használod, vagy szeretnéd használni azokat a kincseket, amelyeket a természet ad neked. Ha az életedben valóban fontos a környezetvédelem. Ha érdekelnek a wicca, okkult, természetfeletti stb. témák. Ha szenvedélyed a zene, a könyvek éa az olvasás. Ha mások elfogadása számodra valóban fontos. Ha kezded megérteni: minden, ami körülötted van, az belőled fakad. Lehet, hogy még rossz helyen jársz, ha számodra a természet csak addig fontos, amíg ciki mást állítani. Ha a természet kincseinek védelme kimerül abban, hogy nem tépsz le védett növényt, ha épp látja valaki. Ha az elfogadás nálad arról szól, hogy persze nincs vele semmi bajod, csak csinálja otthon a négy fal között. Ha szívesebben simogatod az egódat, minthogy kimozdulj a komfortzónádból. A változástól függetlenül -ahogy eddig is- bármilyen kérdés/kérés esetén bátran írhattok. Kellemes olvasgatást!
Akartam ma írni egy cikket a ghostingról, de r-hadt meleg van. Szóval inkább elkapott a "mindenki bek-phatja" érzés és elmegyek helyette strandra a gyerekekkel😁Addig is jöjjön egy idei rózsás helyzetjelentés.
Idén is az Abracadabra lett az első nyíló🥰 holtversenyben a francia futó parfümrózsával😍
Walpurgis Night, celebrated on the evening of April 30th into May 1st, is one of Europe’s most enigmatic and folkloric festivals—a liminal night suspended between the fading cold of winter and the awakening pulse of spring. Rooted in ancient pagan traditions and later intertwined with Christian observance, it carries a dual identity: both a night of protection against dark forces and a celebration of renewal, fertility, and fire.
The name “Walpurgis” comes from Saint Walpurga, an 8th-century English missionary whose feast day falls on May 1st. Ironically, the night associated with her became famous not for piety, but for its connection to witches, spirits, and supernatural gatherings. In German folklore, it was believed that on this night, witches would ascend to the Brocken—the highest peak in the Harz Mountains—to dance, conjure, and commune with dark powers. This imagery was immortalized in literature, most famously in Goethe’s Faust, where Walpurgis Night becomes a surreal, chaotic spectacle of magic and temptation.
Yet beneath the ominous legends lies a much older, earth-centered tradition. Walpurgis Night aligns closely with Beltane, the Celtic fire festival marking the midpoint between the spring equinox and the summer solstice. Across northern and central Europe, people historically lit massive bonfires to drive away lingering winter spirits and to protect livestock and crops. These fires symbolized purification and transformation—burning away decay to make space for growth.
Communities would gather to sing, dance, and leap over flames, a ritual believed to bring fertility and good fortune. Noise-making was also common: bells, drums, and shouting were used to ward off malevolent entities thought to roam freely during this threshold night. Homes were decorated with greenery, and in some regions, young people played pranks or engaged in courtship rituals, reflecting the festival’s underlying themes of vitality and life force.
Today, Walpurgis Night is still celebrated in various forms across Germany, Sweden, Finland, and beyond. In some places, it has become a lively public festival with music and costumes; in others, it retains a more mystical or esoteric significance. For modern practitioners of pagan and occult traditions, it remains a powerful night for ritual work, intention-setting, and communion with unseen realms.
At its core, Walpurgis Night is about thresholds—the crossing from dark to light, from death to life, from silence to expression. Whether seen as a night of witches’ revelry or a sacred fire festival, it invites reflection on transformation, the unseen forces that shape our world, and the enduring human desire to mark the turning of the seasons with both reverence and wild celebration.
12/04/2026
“Mint az őrült, ki letépte láncát,
Vágtatott a Tisza a rónán át,
Zúgva, bőgve törte át a gátot,
El akarta nyelni a világot!”
🇭🇺❤️🤍💚🇭🇺
05/04/2026
Végre! Ezt érzed, amikor megnézed. Nem MP miatt, nem a Tisza miatt, hanem a magyar nép miatt, mindenhol a világon.
Végre, hogy nem az a kollektív, mély, néha beazonosíthatatlan fájdalom, veszteség és csalódottság érződik, hanem a remény.
Nem a "nekünk jóvan' az úgy, hanem a kva életbe, elég volt!
Nem "csupán" a kormányból, orbánból, a rendszerből, hanem abból a végtelen sok sztereotípiával átszőtt káros hiedelemből, amelyeket mi magyarok magunkról gondolunk és abból is, amit tévesen rólunk gondolnak.
Elég volt!
Amikor azt írták, ez a film a reményről szól, azt hittem túloznak. De nem. Nem túloznak.
Nézd meg és menj el szavazni! Mert valóban, a történelmet mi magunk írjuk. Minden egyes magyar ezen a választáson.
8 éve utazom a választott otthonom és a hazám között, de soha ilyen szívesen nem mentem Budapest felé. És remélem 12-én hazafelé a vonaton örülhetek annak, hogy a gyerekeim, ha felnőnek, talán még élhetnek a hazájukban nyugodtan.
Egyszer ezt írtad az egyik könyvembe, amikor dedikáltad nekem:
A mágia csakis és kizárólag tapasztalati tudomány lehet.
És mennyire igazad volt....Jó pihenést Nyárföldön, találkozunk még!
Once you wrote this in one of my books when you signed it for me: Magic can only and exclusively be an experiential science.
And you were so right… Rest well in Summerland, we will meet again.
Kolonincs István - Yliaster Daleth
1955.02.11.-2026.03.04.
Köszönet a videó készítőjének.
In memoriam Yliaster Daleth
Nemrég tudtam meg, hogy Kolonics István, az egyik példaképem elhunyt.Ezt a videót az Ő emlékének szántam.Nemcsak kiváló író volt, hanem elsőosztályú grafikus...
13/02/2026
Amikor már csak 2 fejezet hiányzik a könyved befejezéséhez, de valahogy mindig jön még az előzőekhez is valami.....