Francia nyelvórák - Cours de français

Bonne année! Bonne santé!
😁

Tavasz, virágok, napsütés, új erő, bátorság!
Gyere, tanulj francia nyelvet!
Jelentkezés: [email protected]

Tanulj francia nyelvet!

Ha utaznál, dolgoznál, megismernéd a francia nyelvet és kultúrát, vagy egyetemre mennél francia nyelvterületen, tanulj nálam franciául!

Sokéves tapasztalattal magánórákat vállalok a következők szerint: általános nyelvi oktatás, korrepetálás, nyelvvizsgára, érettségire való felkészítés, nyelvtani összefoglaló, szóbeli kommunikáció fejlesztése.

A nyelvórákon - a francia nyelv logikáját követve - fokozatosan elsajátíthatod a minden napok társalgási témáit, a szép beszéd és írás érdekében a nyelvtan szabályait, jelenségeit. Ezen kívül egyre jobban bővítjük a szókincsedet és megismerjük a francia szokásokat, jellegzetességeket. Ha vizsgára készülsz, a nyelvtan és a tematika átismétlése, elsajátítása után begyakoroljuk a vizsga feladatait is.

Korrekt árakkal várok mindenkit, óradíjak:
60 perc 5.000.- Ft, 90 perc 7.000.- Ft 120 perc 9.000.- Ft
tematikus órák (történelem, országismeret, stb.): 60 perc 8.000.- Ft, 90 perc 12.000.- Ft
Iskolai korrepetálás:
60 perc 4.000.- Ft, 90 perc 6.000.- Ft
Csoportos oktatás megegyezés szerint.

Jelentkezés: [email protected]
Au revoir
Annamária

Képek forrása:
bougetatribu.fr
www.claudiaamaral.com
maci.univ.grenoble-alpes.fr
pratique.fr

Tanulj francia nyelvet!

Ha utaznál, dolgoznál, megismernéd a francia nyelvet és kultúrát, vagy egyetemre mennél francia nyelvterületen, tanulj nálam franciául!

Sokéves tapasztalattal magánórákat vállalok a következők szerint: általános nyelvi oktatás, korrepetálás, nyelvvizsgára, érettségire való felkészítés, nyelvtani összefoglaló, szóbeli kommunikáció fejlesztése.

A nyelvórákon - a francia nyelv logikáját követve - fokozatosan elsajátíthatod a minden napok társalgási témáit, a szép beszéd és írás érdekében a nyelvtan szabályait, jelenségeit. Ezen kívül egyre jobban bővítjük a szókincsedet és megismerjük a francia szokásokat, jellegzetességeket. Ha vizsgára készülsz, a nyelvtan és a tematika átismétlése, elsajátítása után begyakoroljuk a vizsga feladatait is.

Korrekt árakkal várok mindenkit, óradíjak:
60 perc 5.000.- Ft, 90 perc 7.000.- Ft 120 perc 9.000.- Ft
tematikus órák (történelem, országismeret, stb.): 60 perc 8.000.- Ft, 90 perc 12.000.- Ft
Iskolai korrepetálás:
60 perc 4.000.- Ft, 90 perc 6.000.- Ft
Csoportos oktatás megegyezés szerint.

Jelentkezés: [email protected]
Au revoir
Annamária

Képek forrása:
bougetatribu.fr
www.claudiaamaral.com
maci.univ.grenoble-alpes.fr
pratique.fr

Le corsaire vagy le pirate
A francia nyelvben két szó felel meg a kalóz szó jelentésének. De vajon mi a különbség kalóz és kalóz között?

Le pirate – tengeri kalóz, tengeri rabló – ahogy a különdöző szótárok írják –, aki saját akaratából és vagyonszerzés céljából hajókat megtámad és kirabol.

Le corsaire - szinten kalóz, de fizetett vagyis általában az uralkodó által alkalmazott kereskedők, hajósok, matrózok, akik bizonyos előre kitűzött céllal támadnak meg hajókat, de csak kizárólag az állam számára ellenséges hajókat.
A franciában la course-nak nevezték ezt a fajta „kalózkodást”, ellentétben a la piraterie (kalózkodás kizárólag a „saját szakállára”) kifejezéssel.

Les corsaires kalózok virágkora

A király által fizetett kalózkodás a 13. században jelent meg Angliában, amikor a király megkérte a tengerészeit, hogy támadjanak meg minden idegen (külföldi) hajót, amely megközelíti őket. A 16. századra ez a tevékenység odáig fajult, hogy a fegyverrel, ágyúkkal felszerelt kereskedelmi hajók már gyakran megtámadták más országok hajóit, különösen, ha azok értékes rakományt szállítottak, mint arany, ezüst, fűszerek, stb. Ez a jelenség fokozatosan elterjedt a világ távoli tájain is, a Nagy Földrajzi Felfedezések idején, sőt legalizálták is bizonyos szabályokkal, melyek közül az egyik legfontosabb a zsákmányból való részesedésre vonatkozott: például a Franciaországban a királynak 1/5, az ország főadmirálisának 1/10, a fizetett kalóznak 2/3 és a maradék a legénységé lett. A hajóknak többsége angol, holland, francia, spanyol és portugál zázlók alatt cirkáltak a tengereken.

A 17-18. században azonban már nagyon elmérgesedett a helyzet: a támadások nagyon megszaporodtak, kimondottan flották elleni akciókat már előre megtervezték. Sőt már egyének is felfegyereztek hajókat, illetve megbízásokat adtak az ellenségesnek titulált hajók megtámadására. Mindez egy nagy feszültségekkel teli kalózháború kialakulását ereményezte.
Végül a helyzet tarthatatlanná vált, a tengeri hatalmak a Párizsi Szerződéssel 1856 április 16-án törvényen kívül helyezték ezt a fajta fizetett kalózkodást, és ezzel véget vetettek a kalózháborúnak.

Franciaországban a fizetett kalózkodás (la course) a 17. században élte fénykorát, XIV. Lajos király idején, amikor a nagy kikötők – többek között Saint-Malo, Dunkerque – matrózai, hajósai, sokszor igen tisztelt, tapasztalt, tengeri kereskedők, hajóskapitányok adták a fejüket erre a „munkára”, hogy vagyont szerezhessenek. Megbízó, pecsétes levelet kaptak, ezzel legalizálták tevékenységüket.
Közülük a leghíresebbek:

René Duguay-Trouin (1673-1736) földbirtokos, már fiatalon kitűnt holland kereskedelmi hajók megszerzésében, elfoglalta Rio de Janeiro-t és hatalmas váltságdíjat vetett ki rá. Nagy tisztelet övezte és övezi ma is Saint-Maloban.

Jean Bart (1650-1702) Dunkerque-ben született, és fiatalon holland hajókon tanulta ki a mesterséget. Amikor XIV. Lajos király háborút indított Hollandia ellen, visszatért és számos holland fűszerhajó megtámadásával „harcolt” a francia király mellett, aki jutalmul 1686-ban fregattkapitánnyá nevezte ki (hadihajó kapitánya, alezredes megfelelője). Ezután részt vett az Ausburgi Liga elleni háborúban, illetve számos angol és más kereskedelmi hajók elleni támadásokban jeleskedett.
1689-ben azonban elkapták az angolok és börtönbe csukták Plymouth-ban. De ő nem csüggedt, sikerült megszöknie, megvető bátorsággal átjutott az angol hajóhídakon és 2 nap alatt átevezett a La Manche csatornán Saint-Malo-ba.
A legnagyobb sikereit ezután az incidens után aratta. 1674 június 29-én Texel sziget közelében hét hajóval rajtaütött egy jelentős holland hadiflottán. Ő maga a holland admirális hajóját támadta meg. Végül három hajót megszereztek, ötnek azonban sikerült elmenekülni.
A dunkerque-i hajós akkor ért el országos hírnevet, amikor megmentette Franciaországot az éhségtől. De mi is történt? Franciaország vásárolt búzát Norvégiától, amelyet a hollandok elraboltak. A 170 francia búzával megrakott holland hajót azonban Jean Bart megtámadta, és visszaszerezte a búzát honfitársainak.
Utolsó nagy sikerét 1696 június 19-én érte el, amikor a Dogger-padnál, az Északi-tengeren 80 holland kereskedő hajót sikerült megszereznie és szétlőnie.
A francia király hálája nem maradt el, XIV. Lajos Jean Bart-t nemesi rangra emelte és 1697-ben kinevezte egy hadiflotta parancsnoknak. (ellentengernagy megfelelője) Szobra Dunkerque-ben található (place Jean Bart).

Robert Surcouf (1773-1827) az utolsó híres kalóz, akinek tiszteletét még az sem halványítja, hogy rabszolgakereskedő is volt.
Fiatalon tengerésztiszt, egy hajótörés után vetette bele magát a Madagaszkár melletti kalózkodásba. De ő már más. Már XIV. Lajos után vagyunk. Ő „a saját számlájára dolgozott”, meg akart gazdagodni, ezért minden ellenséges hajót megtámadott az értékes zsákmányért, és sokat sikerült is megszereznie.
Azt írják róla, hogy egy-két útja során több, mint 40 kisebb-nagyobb rajtaütést is véghez vitt. Számos példa mutatja hihetetlen vakmerőségét, egyik leghíresebb cselekedete az volt, amikor a Bizalom (La Confiance) nevű kisebb, könnyű korvett hajójával (18 ágyúval, 190 emberrel) támadást indított a Kent nevű angol sorhajó ellen (36 ágyú, 437 ember), amelyet el is foglalt. Néhány évvel utána a nagy hőstett emlékére egy bordalt is komponáltak a tengerészeknek Au 31 du mois d'août címmel. Az interneten meg is hallgathatod.
Surcouf legfőképp az angol kereskedő hajók megtámadásában jeleskedett, úgy emlékeztek, hogy szinte „megtisztította” az Indiai-óceánt az angol hajóktól.
Napoleon felajánlotta neki a sorhajókapitányi címet, de ő visszautasította, mert nem akart elköteleződni a nemzeti haditengerészetnek, de tetteivel mégis hozzájárult Franciaország sikereihez a kalózháborúban. Érdemeiért Napoleon 1804-ben neki adományozta a Francia Becsületrendet.

Bár Surcouf kora a forradalom és Napoleon ideje, de mégis még a régi kalózok szellemét képviselte, Sébastien de Vauban, Franciaország marsallja, elvei szerint kalózkodott, vagyis legkönnyedebben, legolcsóbban, legkevesebb kockázattal, legkevesebb állami költséggel, úgy, hogy a veszteségek legkevésbe a királyra háruljanak. Gazdagítja a királyságot, sok jó (tengerész)tisztet hoz a királynak és rövid idő alatt lecsökkenti az ellenségek számát a béke érdekében.(sic!) Surcouf személyét így a hősi lelkületű kalózőseihez kötik, különösen René Duguay-Trouin-hez, ezért alakját legendák szövik át, talán ma a legismertebb kalóz. Mind a ketten szobrot kaptak Saint-Malo tengerre néző városfalain, Robert Surcouf Champs-Vauvers kapu felett (square des Champs-Vauvers), René Duguay-Trouin Szent Lajos-bástyán (bastion Saint-Louis, rue d`Orléans).
Több híres kalóz hajóját újra felépítették, így Surcouf kis, könnyű Rókáját (le Renard) is.

Információk:
in: https://www.herodote.net/guerre_de_course_corsaire-mot-19.php
Alain Berbouche: Les corsaires de Saint-Malo de Duguay-Trouin à Surcouf
Képek: wikipédia,
Alain Berbouche: Les corsaires de Saint-Malo de Duguay-Trouin à Surcouf

Le croissant, le roi des petits déjeuners français – a croissant a francia reggelik királya, a francia kifli története

A mai francia croissant csak a 20. században alakult ki, amikor a párizsi pékek a bécsi Hörnchen kifli eredeti formáját megőrízve az osztrák brióstészta helyett leveles tésztából készítetették el a francia kiflit, a croissant-t. Sikere pedig az 1920-as évektől töretlen, az 1950-es évektől pedig az igazi francia reggeli elengedhetetlen eleme.
A „croissant” név a növekedő félholdra utal, és arra, ahogy megkel, megnövekszik a tészta.
Ezután több regionális különlegességhez (provence-i Nîmes fougasse-a, és a breton kouign amann) és a csokis péksüteményekhez (pain au chocolat) is ezt a kelt, vajas, leveles tésztát használták és ma is használják.

De hogyan is került a Hörnchen, ez a osztrák-német eredetű péksütemény a franciák asztalára?

Maga a kifli őse a középkortól kezdve már ismert volt Európában, különösen a keleti részén kipfer néven, amely akkor egyfajta brióstésztából készült.
A mai Kipferl megszületését viszont egy történelmi eseményhez, az oszmán sereg 1683-as bécsi ostromához kötik. E szerint egy Adam Spiel nevű pék felfedezte a hajnali oszmán támadást és felverte a várost, így a támadást sikerült visszaverni.
A törökök feletti győzelem emlékére a bécsi pékek kitaláltak egy új kiflit, a Hörnchen-t, amelynek alakja az oszmán félhold szimbólumát idézte. Ma inkább Wiener Kipferl-nek nevezik, Németország egyes részein Hörnchen név is használatos.
A kiflit magokkal szórják meg vagy töltik sós (sonka, sajt, ..) vagy édes töltelékkel (csokikrém).
Sok történet kering a kipferl Franciaországba kerüléséről: többek szerint már 1541-ben megjelent egy királyi ebéden, mások szerint az osztrák Mária-Antoinette hozta Párizsba. A hivatalos álláspont szerint a bécsi kiflit August Zang és Ernest Schwarzer kezdte el árusítani Párizsban 1837-ben megnyitott Bécsi Pékségükben, a Richelieu utcában (92, rue de Richelieu), természetesen a többi pékáruval, így többek között a császárzsemlével.
A közismerten gourmand (szeretnek jóizű, finom ételekből jókat enni) párizsiak hamar megkedvelték a bécsi kiflit és a császázsemlét, sőt a francia pékek utánozni is kezdték, és később egyfajta kenyérféleként készítették el.

A „croissant” elnevezés már elég korán megjelent különböző kiadványokban, enciklopédiákban (1863, Grand encyclopédie universelle, de Pierre Larousse, 5e tome, 1869).
Az első receptek pedig az 1800-as évek végétől fel-felbukkantak írásban is, de sokak szerint a mai változat csak az 1920-as években alakult ki. A végleges recept a vajas-leveles croissantról az 1938-ban Larousse gasztronómiai kiadványában jelent meg.
A mi magyar croissant-unk tésztája nehezebb, sűrűbb, a franciáké könnyebb, lágyabb, lazább, ropogós és véleményem szerint jobb ízű.
Ha Franciaországban jártok, mindenképpen kóstoljátok meg!

Információk:
wikipédia
https://www.kuechenmomente.de/kipferl-oder-hoernchen-oder-kandoren-oder-kifle/

Képek:
1. francia croissant in: https://magazine-exquis.com/croissant-droit-cyrille-van-der-stuyft/
2. bécsi Hörnchen, in: https://www.lieberbacken.com/2017/02/14/suesse-fruehstueckshoernchen/
3. provence-i fougasse Nimes városából, olivás és szalonnás, in: https://www.marmiton.org/recettes/recette_fougasse-aux-olives-et-aux-lardons_15103.aspx
4. kouign amann péksüti változata (kenyérliszt, só, élesztő, porcukor, vaj, tortaforma is van) in: https://bakerybrera.com/product/kouign-amann/

Új év – új kezdet – Gyere, tanulj franciául!

Ha utaznál, dolgoznál vagy egyetemre mennél francia nyelvterületen, tanulj nálam franciául!
Valósítsd meg álmodat, és ismerd meg a francia nyelvet!

A nyelvórákon - a francia nyelv logikáját követve - fokozatosan elsajátíthatod a minden napok társalgási témáit, a szép beszéd és írás érdekében a nyelvtan szabályait, jelenségeit. Ezen kívül egyre jobban bővítjük a szókincsedet és megismerjük a francia szokásokat, jellegzetességeket.

Korrekt árakkal várlak Benneteket, óradíjak:
60 perc 5.000.- Ft, 90 perc 7.000.- Ft 120 perc 9.000.- Ft
tematikus órák (történelem, országismeret, stb.): 60 perc 8.000.- Ft, 90 perc 12.000.- Ft
Iskolai korrepetálás: 60 perc 4.000.- Ft, 90 perc 6.000.- Ft
Csoportos oktatás megegyezés szerint.
Jelentkezés: [email protected]

Au revoir
Annamária

A képeken a francia baguette-t, croissant-t és a belga gofrit, végül a svájci csokit láthatod.
croissant-ok: https://www.iletaitunefoislapatisserie.com/2014/02/les-croissants-maison.html
baguette: http://mycook.canalblog.com/archives/2013/09/08/27943818.html
svájci chokoládék: https://www.chosesasavoir.com/chocolat-suisse-celebre/

Kedves Követők!

Szeretettel kívánok Nektek áldott karácsonyi ünnepeket és sok örömöt és bátorságot 2024. évre!
Megosztok Veletek ez alkalommal egy finom karácsonyi sütemény - bûche de Noël - receptjét, ami alapján könnyen elkészíthetitek.

Je vous souhaite chaleureusement joyeux Noël et beaucoup de joies et de courage pour l'année 2024!
Lors cette occasion, je vous partage une recette de la bûche de Noël, en la suivant vous pouvez la préparer facilement.

Ha szeretnétek jönni franciát tanulni, ne habozzatok, vannak még szabad helyeim. Info: [email protected]

Üdvözöl Benneteket
Annamária

BUCHE de NOEL ROULEE au CHOCOLAT FACILE et RAPIDE ! La bûche de Noël roulée traditionnelle au chocolat ! Une bûche facile et rapide avec un biscuit roulé et une délicieuse ganache au chocolat, le tout prêt en ...

Francia számok

Ha elutazol Franciaországba vagy más francia nyelvterületre, hamar szembe találkozol a számokkal.
Kezdetben minden ugyanolyan, mint más nyelveknél: megtanulod a számokat szép sorrendben un(ön), deux(dö), trois(troá)…..
Azonban egyszer csak valami furcsát látsz, és nem hiszel a szemednek…. soixante-dix (szoászant-disz = 60-10), mi a csuda ez….. majd soixante et onze (szoászant é onz = 60 és 11), …. utána pedig quatre-vingts (kátrö-ven = 4x20). Ezek a francia nyelv archaikus emlékeiből maradtak. Például a 4x20 kelta eredetű szám. Hm így már érdekesebb, ugye?
Van egy jó hírem, a francia számok csak egy részét érintik ezek a bonyolultágok és éppen emiatt jó hatással vannak a memóriára. Több gondolkodásra inspirálnak és így frissebb maradsz tőle.
Hogy a francia nyelv milyen jó hatással van a memóriára, erről tudnék mesélni a tanítás során szerzett tapasztalataim alapján… egyszer még az is megesett, hogy egyik tanítványom nem mondta le a francia órát, hanem onnan egyenesen ment vizsgázni. És persze kiváló lett neki.
Tehát csak bátran tanuljátok meg a számokat!

Ha meg akartok tanulni franciául, gyertek, vannak még időpontok.
Jelentkezés: [email protected]

Annamária

Egy kis segítség a kiejtéshez:
https://www.podcastfrancaisfacile.com/nombre/chiffres_1_20.html
Kép: számok (Grammaire progressif intermédiaire, könyv)

Frankofónia – a franciául beszélők a nagyvilágban – története (2)

A Frankofónia kifejezés több, mint 100 éve, a 19. század végén jelent meg először, amikor még sok ország gyarmati uralom alatt állt. A francia földrajztudós Onésime Reclus használta először a Frankofónia szót a franciául beszélő emberek és országok összességére. De rendszeres használatba csak néhány évtizeddel később került, amikor a frankofón emberek tudatára ébredtek közös nyelvi közösségük adta lehetőségeknek, és annak, hogy értékeiket megosztva gazdagíthatják egymást.
Frankofónia története akkor kezdődött, amikor francia nyelvű írók megalapították első szervezetüket 1926-ban (Association des écrivains de langue française – Adelf). Majd 1950-ben a francia nyelvű újságírók összefogásának eredményeként létrehozták a francia nyelvű sajtó és újságírók nemzetközi egyesülést (ma Union de la Presse francophone - UPF).
Ez a szervezet a nyilvánosság révén felgyorsította az eseményeket, 1955-től sorra indították el a frankofón, francia nyelvű rádiókat a frankofón országokban: la Radio suisse romande, Radio Canada et la Radio belge francophone …
Mindez annyira fellelkesítette az érintett országok művészeit, politikusait, hogy 1960-ban megszervezték a miniszterek konferenciáját az oktatás témájában. Ez a konferencia lett az első magasszintű párbeszéd és az első frankofón kormányközi intézmény 15 ország számára, és egyben meghatározta a Frankofónia szervezetének fejlődési irányát.
(folytatás hamarosan)
(Pierre Waline (1) szövege alapján, in: www.francophonie.org)

1. kép DAB, a belga frankfón rádió csapata 2018
2. kép Radio Suisse Romande
3. kép a kanadai frankofón rádió épülete 1973

Első szavak a kommunikációban
(nn = hosszú, megnyomott n betű)

Ha találkozol valakivel: Bonjour (bonzsúr), Bonsoir (bonszoár), Salut (szálü)
(jónapot, Jóestét, Szia)

Ha elköszönsz valakitől: Au revoir (o rövoár), Salut (szálü), Bonne journée (bonn zsúrné), Bonne soirée (bonn szoáré), Bonne nuit (bonn nüi)
(Viszontlátásra, Szép/Kellemes napot, Szép estét, Jó éjszakát)

Ha kérsz valamit valakitől: S’il te plaît (szil tö ple)
(Kérlek, légyszíves)

Ha megköszönsz valamit: Merci beaucoup (merszi boku)
(Nagyon köszönöm)

Ha nem értesz valamit és udvariasan visszakérdezel pl.: Pardon (párdon)
(Tessék/Elnézést)

Ha szeretnél franciául tanulni, szeretettel várlak, van még néhány helyem.

Óradíjak:
60 perc 5.000.- Ft, 90 perc 7.000.- Ft 120 perc 9.000.- Ft
tematikus órák (történelem, országismeret, stb.): 60 perc 8.000.- Ft, 90 perc 12.000.- Ft
Iskolai korrepetálás: 60 perc 4.000.- Ft, 90 perc 6.000.- Ft
Csoportos oktatás megegyezés szerint.

Au revoir!
Annamária

Frankofónia – a franciául beszélők a nagyvilágban – története (2)

A Frankofónia kifejezés több, mint 100 éve, a 19. század végén jelent meg először, amikor még sok ország gyarmati uralom alatt állt. A francia földrajztudós Onésime Reclus használta először a Frankofónia szót a franciául beszélő emberek és országok összességére. De rendszeres használatba csak néhány évtizeddel később került, amikor a frankofón emberek tudatára ébredtek közös nyelvi közösségük adta lehetőségeknek, és annak, hogy értékeiket megosztva gazdagíthatják egymást.
Frankofónia története akkor kezdődött, amikor francia nyelvű írók megalapították első szervezetüket 1926-ban (Association des écrivains de langue française – Adelf). Majd 1950-ben a francia nyelvű újságírók összefogásának eredményeként létrehozták a francia nyelvű sajtó és újságírók nemzetközi egyesülést (ma Union de la Presse francophone - UPF).
Ez a szervezet a nyilvánosság révén felgyorsította az eseményeket, 1955-től sorra indították el a frankofón, francia nyelvű rádiókat a frankofón országokban: la Radio suisse romande, Radio Canada et la Radio belge francophone …
Mindez annyira fellelkesítette az érintett országok művészeit, politikusait, hogy 1960-ban megszervezték a miniszterek konferenciáját az oktatás témájában. Ez a konferencia lett az első magasszintű párbeszéd és az első frankofón kormányközi intézmény 15 ország számára, és egyben meghatározta a Frankofónia szervezetének fejlődési irányát.
(folytatás hamarosan)

További részletek a www.francophonie.org honlapon.

Képek:
Onésime Reclus wiki
https://ssrsr.ch/a_la_une/les-jeunes-annees-de-la-radio-en-suisse-romande/
a Radio Canada toronyépülete (19739 ici.radio-canada.ca
DAB - új digitális frankofón belga rádió(csatorna) indulása 2018-ban: https://www.presse-francophone.org/