Máté Zita Többnyelvű gyerekek nevelése

23/08/2026

23/08/2026

20/08/2026

Tudom, erről már írtam tavaly ilyenkor.

Ha már olvastad, akkor nyugodtan görgesd tovább.

Belegondoltál valaha, hogy Árpádházi királyainkat kulturálisan és nyelvileg is milyen sokszínűség jellemezte?

Igaz magyarként tiszteljük első dinasztiánk híresebbnél híresebb tagjait, pedig István után mindegyiknek külföldi volt az édesanyja.

Nem volt lényegtelen a rokonsági kötelék, ez biztosította magának az uralkodó háznak is a jövőjét, hogy minden oldalról biztonságban tudják magukat.

Ezeknek az édesanyáknak a származását akkoriban jobban számon tarthatták, hiszen enélkül nem jutott volna eszébe például. (Hódító) Jakabnak, Aragónia, Valencia és Mallorca királyának, és Barcelona grófjának, hogy 1235-ben pont Árpádházi Jolán kezét kérje meg. A közös családi pontot az édesanyjuk szintjén találunk, az egyik Montpellier-i hercegnő, a másik pedig a francia főnemesi családból származó Courtenay Jolán, akinek köszönhetően akkoriban provanszál trubadúrok szórakoztatták a budai vár lakóit. A családi stratégia következő szála már a konstantinápolyi nagymamához vezet, aki császárnőként szintén jól jöhetett a hódító katalán királynak.

A magyar történelem narratívája, más nemzetekéhez hasonlóan, sokféle olvasatot enged meg. Külföldön élve, egy többkultúrájú, többnyelvű családban elengedhetetlenül merülnek fel kérdések ezekkel kapcsolatban. Rajtunk múlik, hogy ezek közül mit választunk ki, vagy mit hangsúlyozunk leginkább.

Számomra fontos, hogy ez olyan legyen, amellyel a következő generációknak nyújtunk nemcsak megerősítést, hanem perspektívát is nemcsak akkor, ha Magyarországon, hanem akkor is, ha külföldön nőnek fel.

Ha neked is fontos, akkor jelezd kérlek egy lájkkal vagy megosztással. :)


Fotó: Henrique Malaguti

18/08/2026

🏓Miután végigkérdeztétek a családtagokat, ismerősöket, hogy melyik augusztus 20-a volt számukra a legemlékezetesebb, és már mindenki kifogyott a mesélésből, akkor jöhetnek az irodalmi források.

Ebben hozok most neked egy ötletet.

❓Tudod hogyan ünnepelték a budapestiek 1887-ben augusztus 20-át?

A Borsszem Jankó, 1887. augusztus 21- számában számoltak be róla és Szajbély Mihály irodalomtörténész ezt foglalta bele abba a szövegbe, amit arról írt, hogy mit csinált Jókai Mór ezen a híres napon.

Jókai Mór volt az egyik szervezője a nagy népünnepségnek, amit abban az évben a Torockóban, Eperjesen és Nagykárolyban kitört tűzvész áldozatainak a támogatására tartottak.

A Városligetet választották az esemény színhelyének, ahol koncertek, előadások is voltak és az akkori művészek egy csoportja közreműködésével egy albumot is kiadtak erre a napra, amelyet meg lehetett vásárolni és az eladás bevétele is a nemes célt szolgálta.

A vidékiek féláron utazhattak fel Budapestre, ha megvették a 30 krajcáros belépőt a Városligetbe a vonatjeggyel együtt.

Az esemény rendezői, élükön Jókai Mórral és Roskovics Ignáccal, Blaha Lujza, Ligeti Irmával ´s S*k Gizellával a Ferencziek terén gyülekeztek 9 óra előtt, és innen indultak, hat ökör vonta díszkocsival és cigányzenészek kíséretével egy nagy kört téve a városban a városligeti királyi pavilonhoz.

„Lovas hölgyek és urak piros derékban, piros frakkban, lisztesképű clownok kétkerekű ponny-fogatokon, emeletes kocsiházak, tetején furcsa ruhába öltözött lányokkal, púpos tevéken „indusok” és türelmes elefántok szerecsenekkel […]. Legelöl pedig egy óriás szekéren ültek az aranypaszományos piros magyar ruhába öltözött muzsikusok.” -írta a Borsszem Jankó tudósítója.

A Városligetben Jókai is beszédet mondott, amelyben örömmel konstatálta, hogy „A mai nap a jóltevés napja. Amit közösen létrehoztunk, az jót tesz a tűzvész sújtotta városoknak, és jót tesz a magyar műveltségnek.”

A délutáni eseményekre azonban Jókai nem maradt a Városligetben, mert aznap volt a Magyar Könyvkereskedők Egyletének éves közgyűlése is, ahol szintén felszólalt:

„A szántóvető ember, […] ha tud is olvasni, legfölebb ha kalendárium van a házában, az is a legolcsóbb, amelyik időjóslással foglalkozik. Engem, ha megfordulok néha az országban, csakugyan úgy fogadnak, mintha király volnék. Van lakoma, felköszöntés, pezsgő, van minden; de hogy csak egy könyvemet is ott találjam a házban, olyan nincs! (Élénk derültség támadt a teremben.)”

Este tartottak még szépségversenyt és táncmulatságot is a Városligetben és tűzijátékot is, de Szajbér szerint Jókai ezeken már nem vett részt, hanem hazakocsikázott és lepihent.

Ennyi a történet röviden és te úgy díszíted ki, ahogy szeretnéd.

Mert nem elég csak részt venni valamin, hanem beszélgetni is jó róla, hogy utólag könnyebben legyen elmesélhető.

💥Ja, és hogy el ne felejtsem: minél gazdagabb a szókincse az egyik nyelvén, annál könnyebben tanulja meg a többi nyelvein is azokat a kifejezéseket.

❓Neked melyik volt a legemlékezetesebb augusztus 20-ád?



Fotó: Cristian Coaja

16/08/2026

Idejét múlt versikék?

Hagyjuk el őket, vagy költsük őket át?

Az átköltésre hozok ezen a héten ötleteket.

Gólya, gólya, gilice.
Mitől véres a lábad.
CUDAR, GONOSZ, GALÁD, CSÚNYA, gyerek elvágta.
KEDVES, SZÍVES, JÁMBOR gyerek gyógyítja.
Síppal, dobbal,
Nádi hegedűvel.

Melyik tetszik neked ezek közül?

Vagy van saját, ennél jobb ötleted?

Ne tartsd magadban!

Egyébként egy néhány hónapos, vagy akár egy éves kisbabának mindegy, hogy mi van a mondókában, mármint, hogy mit is jelent az.

Mert most mond meg őszintén, a gilicét meg a nádi hegedűt hallva megjelenik ezeknek a pontos képe a lelki szemeid elött? Ugye, hogy ez nem szokott zavarni?

Ezekben a versikékben gyermeked számára is a ritmus a fontos és a hanglejtés. Van olyan gyerek, aki halandzsázva énekelgeti ugyanezt a ritmust teljesen értelmetlen szótagokkal és ez nagyon jó jel!

Mert ebben kell először biztonsággal mozogni, a hanglejtésben, a szavak ritmusában. Ha ez jól megy, akkor gyorsabban megy a szókincstanulás, mint amikor ezek a mondókák hiányoztak.

Szóval, te hogyan költenéd át ezt a versikét?

15/08/2026

„Engem nem az anyanyelv megtartása érdekel, mert most fogunk hazaköltözni Angliából.”
„Úgy látom, hogy itt mindig csak a kisgyerekekről van szó, és az enyémek már nagyobbak.”
„Én csak a nagyobbakról olvastam itt, de én csak most várom a kisbabámat.”
„Mi mind a ketten magyarok vagyunk. Ami a vegyes családokban nehézség, az nekünk nem probléma.”

Na, akkor úgy látszik, hogy ideje tisztázni valamit.

💥Nem kell, hogy pont olyan legyen a családotok, mint amiről valamelyik posztban már olvastál. Az elmúlt években annyiféle nyelvpárral, családi felállással és izgalmas élethelyzettel találkoztam, hogy hidd el nekem, két egyforma többnyelvű család csodaszámba megy.

Ezért indítom a webinárokat a korcsoportok szerint. Már készítem elő a szeptemberben indulókat, amikre egyébként máris jelentkezhetsz.

De visszatérve az egyéni konzultációkra, nyugodtan jöhetsz akkor is, ha nálatok a helyzet kicsit más, mint amiről eddig itt olvastál.

Kicsi, nagy, tini, baba, hazaköltözés, vegyes család, nem vegyes család, két nyelv, négy nyelv, bármilyen élethelyzettel jöhetsz.

Vagy csak azt látod, hogy „eddig ezt csináltuk, de most valamiért nem működik”?

Ez sem egy meglepő kérdés és ha eddig már eljutottál, akkor nem érdemes tovább halogatni.

És most rá is tapintottam, hogy mi az, ami összeköti a legtöbb hozzám forduló szülőt.

Az, hogy hetekig, hónapokig, de néha évekig halogatják, hogy kérdezzenek.

Ha van olyan barátnőd, aki már írt nekem, akkor kérdezd meg tőle, hogy nála meddig tartott ez a habozó időszak? Biztos vagyok benne, hogy meg fog erősíteni.

De azt ne kérdezd meg tőle, hogy neki mit mondtam, ugyanúgy, mint ahogy gondolom nem szeded be más nyugtatóját a háziorvosoddal való megbeszélés nélkül.

Úgyhogy kérdezz bátran, ha nem akarsz írni, akkor itt a kommentben!

Ki tudja, lehet, hogy pont a te kérdésedről írtam már olyan régen, hogy más sem emlékszik rá. 🥰



Ps. Nem a trópusokon kiràndulok, csak trópusi melegben. ☀️☀️☀️

11/08/2026

Elmondása szerint ő már nem tud magyarul. Szalay Dávid édesapja magyar, de ő Kanadában született, Angliában nőtt fel és most Ausztriában él. Mivel én nem beszéltem vele személyesen, ezt nem tudom megcáfolni.

De ahogy most a Magyarországon játszódó fejezeteket olvastam, ezt nehezen hiszem el. Ez hihetetlen, hogy a Pécsen töltött nyári vakációk alatt ennyi tudást össze tudott szedni! Mert hogy tényleg úgy írja le a helyzeteket, a párbeszédeket, mintha ott nőtt volna fel.

Nem is véletlen, hogy egy olyan író jegyezte le ezt a történetet, aki vegyes családból származik és képes mindegyik „hazáját” belülről és kívülről is látni egyszerre.

A tavalyi megjelenése óta számos nyelvre lefordították és őszintén szólva nekem a német fordítás címe tetszik legjobban. Was nicht gesagt werden kann.

Mert ez mutat rá arra a regény alap jellemzőjére. Egyrészt az olvasók képzeletére bízza, hogy hogyan képzeli el a fejezetek közötti éveket. Másrészt pedig, hogy a társalgások nagy része csak pár szóból áll. Hogy nem a dialógusokban megosztott érzelmekre, információkra épít, hanem annak arra a részére, hogy elfogadja -e a másik javaslatát vagy felvetését.

Jó.
Jó.
Jó.

Legyen szó új ismerőssel való, vagy régóta együtt élők közötti beszélgetésről.

Hogy ezt az olvasó a nyelvtudás nehézségének tudja be, vagy személyiségjegynek, a konfliktus elkerülésének? Vagy a mély kapcsolatok hiányának? Vagy mind a háromnak egyszerre?

Az biztos, hogy így is eltelik egy élet. Legalábbis Szalay Dávid szerint.

Sőt, a regény ennek ellenére, vagy pont ezért rendkívül izgalmas. Nem akarom ellőni a poénokat, mert a könyvet olvasva minden fejezet után valamilyen más befejezésre tippeltem és mégis meglepett a vége.

Persze miután kiolvastam már nem annyira, mert abban a pillanatban ez tűnt a leglogikusabbnak, ami által kerek egész lett.

Szóval, ha te is éltél különböző országokban, akkor te se foszd meg magad ettől az élménytől, amit ez a regény ad.

Vagy már olvastad?

Esetleg te is olvastál valamit egy többkultúrájú írótól valamit ezen a nyáron? Melyiket?

10/08/2026

🧐Ne hagyd, hogy meggyőzzenek arról, hogy gyermeked valamelyik nyelvét el lehetne hanyagolni!