Vadrózsa Óvoda és Iskola

Két szál pünkösdrózsa (gyerekdal, rajzfilm gyerekeknek)

Gyerekdalok és mondókák animációs gyűjtemény mára ismert márka lett az országban. Igényes képi világa és finom humora a kisgyerekes szülők, pedagógusok és a ...

Két szál pünkösdrózsa Variations

Szép Pünkösdöt kívánunk Mindenkinek!

Variations on the Hungarian Folksong 'Két szál pünkösdrózsa' for solo guitar Composed and Performed by Louis Romao Recoding Engineer: Fred Krug Photography: ...

Van-e még értelme kézírást tanítani az iskolában? - learning world

Ma a magyar folyóírást tanuljuk megint a gyerekekkel. A diákjaim nagyon élvezik és mindig várják ezt a foglalkozást.

Bár legtöbbünk az iskolában, a munkahelyen és a mindennapi életben is egyre kevesebbszer szorul rá arra, hogy kézírással jegyezze le a dolgokat, a pszichológusok és a neurológusok szerint nem feltétlenül üdvös a tollal (ceruzával) való írásról teljesen lemondani. A jó gazdasági helyzetben lévő országokban, ahol a technikai ellátottság ez lehetővé teszi, napjainkban már gyakorlatilag csak az alapfokú oktatás első két évében foglalkoznak azzal, hogy mennyire olvasható a gyerekek kézírása, vagy hogy egyáltalán tudnak-e folyóírással írni. Az oktatás magasabb szintjein már csak az számít, hogy ki mennyire bánik profin a billentyűzettel. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez a felfogás nem feltétlenül segíti elő a gyermekek fejlődését, és a felnőttek esetében sem biztos, hogy előnyös, ha teljesen felhagynak a kézírás gyakorlásával.
Az elmúlt évek során több kutatás is foglalkozott azzal, hogyan befolyásolja a billentyűzeten való írás túlsúlyba kerülése a gondolkodás és a tanulás folyamatát. Kiderült például, hogy a gyerekek sokkal gyorsabban tanulnak meg olvasni, ha párhuzamosan kézzel írni is megtanítják őket, és jóval hatékonyabban őrzik meg a megtanult információkat is. A folyóírás elsajátítása és gyakorlása során ugyanis egy különleges agyi áramkör aktiválódik, magyarázza Stanislas Dehaene francia pszichológus. A kézzel írott szó felismerése a jelek szerint egészen másképp stimulálja az agyat, mint a gépelt írás olvasása, folytatja a szakértő. A kutatási eredmények pedig azt sugallják, hogy ennek a bizonyos áramkörnek a „karbantartása” valamilyen módon sokkal könnyebbé és hatékonyabbá teszi a tanulás folyamatát is.
2012-ben az Indianai Egyetem munkatársai olyan gyerekekkel végeztek kísérleteket, akik még sem írni, sem olvasni nem tudtak. A Karin James vezette kutatócsoport kártyákra nyomtatott betűket és formákat mutatott fel az ifjú résztvevőknek, akiknek az volt a feladatuk, hogy reprodukálják a látott karaktert. Ez három módszerrel történhetett: az adott karakter pöttyökkel felvázolt körvonalát követték végig, egy billentyűzeten ütötték le a megfelelő betűt, vagy pedig maguk igyekeztek lerajzolni azt egy üres papírlapra. Miután a három közül egy módon „lemásolták” a látott formát, újra megmutatták a nekik az adott kártyát, de közben monitorozták agyi tevékenységüket is.
Az eredmények azt mutatják, hogy a másolás módja rendkívül fontos volt a kísérlet kimenetele szempontjából. A szabad kézzel rajzoló gyerekekben a kártya újbóli megpillantásakor mindhárom agyi régió aktiválódott azok közül, amelyeket felnőtt korban az írás és az olvasás során használunk (a baloldali gyrus fusiformis, az alsó homloki tekervény és a fali lebeny hátsó része). Azon alanyokban, akik gépelték betűt vagy csak annak körvonalát követték végig, nem mutatkozott hasonló hatás, vagy csak sokkal gyengébb mértékű aktiváció jelentkezett.
James szerint a rejtély nyitja abban rejlik, hogy ha kézzel írunk, magunknak kell megterveznünk, milyen vonásokkal másoljuk le a formát. Ehhez pedig alaposabban kell tanulmányoznunk magát a mintát is, hogy aztán saját, egyedi vonásainkból sikerüljön felépítenünk azt. Előre „gyártott” betűk használata esetén viszont, ahogy gépelés során történik, elég néhány kulcsfontosságú tulajdonság megjegyzése, így nincs szükség olyan nagy figyelemre.
A szakértő szerint van még egy dolog, ami miatt a kézírás rendkívül fontos szerepet játszik a tanulásban. A betűk elsajátítása során először mindenki alig felismerhető karaktereket ír, amelyek aztán némi gyakorlással egyre jobban hasonlítani kezdenek a mintára. Az egyedi vonások azonban megmaradnak, és ahogy a gyerekek írása fejlődik, azt is megtanulják, hogy mitől válik egy-egy krikszkraksz írott betűvé, vagyis melyek azok a vonások, amelyek felismerhetővé teszik az egyes karaktereket. Ennek köszönhetően egyrészt mások egyedi írását is képessé válnak elolvasni, másrészt sokkal alaposabb tudásra tesznek szert a betűkkel kapcsolatban, mintha újra és újra ugyanazt a tökéletes végeredményt látnák.
Egy másik vizsgálat során ugyanez a kutatócsoport két csoportra osztotta a résztvevő gyerekeket. Az egyik csapat tagjai maguk vésték papírra az eléjük helyezett betűket, míg a többiek csak nézték, ahogy társaik az írást gyakorolják. Ennek a kísérletnek az eredményei is arra utalnak, hogy csak a betűk tényleges reprodukálása, vagyis az ehhez szükséges motoros idegpályák aktiválása hozza magával az írás elsajátításával kapcsolatba hozott egyéb tanulási előnyöket, például az olvasás gyorsabb elsajátítását.

Jövő ősztől Finnországban folyóírás helyett gépírást tanulnak a diákok azzal az indokkal, hogy erre a készségre nagyobb szükség van a modern világban. Vajon ...

Beethoven - Primavera (Spring/Frühling)

Sonata para violin y piano no. 5 en fa mayor, op. 24 ~ Versión Nodame Orchesta ~